Tudunk még vajon az okostelefonunk nélkül utazni?
Napjainkra az utazás megváltozott. Már nem az évekig spórolós időszakot élük: csak veszünk egy fapados jegyet a neten és másnap már repülünk. Komoly csomag helyett kézipoggyász, fényképező vagy útikönyv helyett mobil a zsebben. Sétálunk, fotózunk, éhesek vagyunk, mobilon éttermet keresünk, múzeumot látogatunk, kattogtatjuk a gépet.
Nem bolyongunk céltalanul az utcákon, hogy rábukkanjuk egy helyes kis vendéglőre, hanem vizslatjuk a Google-térképet, listázzuk az értékeléseket, olvassuk mások véleményét a környékünkön lévő helyekről. Észre sem vesszük az apróságokat, mert még pihenés közben sem tesszük le a telefont a kezünkből.
Mennyivel lenne másabb az utazás, ha otthon hagynánk az okostelefonunkat?
Pánikba esnénk? Vagy inkább felszabadító lenne? Ez a kérdés foglalkoztatta a brit és ausztrál a kutatókat, amikor egy interjúkon alapuló tanulmányt folytattak. A vizsgálatban 24 olyan utazót kérdeztek, akik okostelefonjuk nélkül keltek útra. A résztvevőket megkérték, hogy vezessenek naplót az érzéseikről, a telefonmentes nyaralás előtt és után, és beszélgettek is velük az élményt követően.
A résztvevők többsége az ezredforduló környékén született, a digitális világ gyermekei voltak, olyanok, akik teljesen elvesznek térerő nélkül mind valóságosan, mind érzelmileg.
A legnehezebbek a kezdeti napok voltak, frusztrációval, aggodalommal, elszigeteltség érzéssel, idegeskedéssel. Féltek, hogy vészhelyzetben nem tudnak hova fordulni és nem lesznek képesek segíteni sem. Ugyanakkor új képességeket is elő kellett húzniuk.
Az utazók rákényszerültek a régi típusú üdülésre, nyomtatott térképet használtak, megszólítottak idegeneket, kifüggesztett menetrendeket tanulmányoztak. Két résztvevő fel is adta, nem volt képes az érzelmi élménnyel megbirkózni.
Azonban azok, akik kitartottak, elkezdték élvezni a projektet. Helyiekkel barátkoztak, jobb élményük volt a közlekedéssel és sokkal többet megtudtak a felkeresett helyekről. Amikor hazaérve ismét kézbe vették az okostelójukat, az első élményük inkább kiábrándító volt, realizálták, hogy milyen felszínes és unalmas az online élet.
Az okostelefon egy hasznos eszköz is lehet, akár az utazások során, ha elveszünk, ha gyors információra van szükségünk, vagy például előre vennénk meg egy belépőt. A probléma az, hogy nehéz itt megállni, és nem sodródni a haszontalan dolgok felé és szórakozásra, unaloműzésre, folyamatos online jelenlétre használni az eszközt.