Személyes élmények.
Nem sok történelemtanár mondhatja el, hogy első kézből vannak információi egy adott eseménnyel kapcsolatban, ha az nem a közelmúltban történt. A történelem legnagyobb része számunkra a múlt, nincs személyes kötődésünk hozzá.
Egy kaliforniai óraadó tanár azonban pontosan tudja, hogy miről beszél, amikor a II. világháborúról vagy a nagy gazdasági világválságról mesél. Gene Arnold ugyanis 95 éves, így közel egy évszázad történelmét élte már át.
Nem száraz anyagot ad le, hanem a személyes élményeit osztja meg a hallgatókkal.
Arnold mai napig helyettes óraadóként járja az iskolát, és eszébe sincs nyugdíjba vonulni. Az idős úr még az 1920-as években született, amikor a nagy gazdasági világválság kibontakozott. Nehéz és kemény évtizedek voltak ezek, még az élelem beszerzése is komoly gondot jelentett. Az iskolában sem várta a tanulókat annyiféle lehetőség, mint manapság. „Vagy hozott otthonról ebédet a gyerek, vagy nem evett” – elevenítette fel a tanulóinak a korabeli helyzetet.
A válságot követően Arnold a tengerészgyalogságnál szolgált a II. világháború idején. Miután elhagyta a szolgálatot, az oktatásban dolgozott, a tanítás iránti szenvedélye a mai napig megmaradt. Ma is rengeteg mindenre emlékezik, így hitelesen tud mesélni a régmúlt időkről. Sokszor azon nevet, hogy élénken emlékszik a jó néhány évtizeddel ezelőtti eseményekre, de arra már nem, hogy mit csinált aznap reggel.
Noha annyi minden változott az 1900-as évek elejéhez képest és akkorát fordult a világ, Arnold ma is nagyszerűen megtalálja a hangot a tanulóival és a pandémia kihívásait is jól vette.
Sőt, a koronavírus körüli nehéz időszak számára ismerősnek tűnt, a háborúban átélt évekhez hasonlított, ezért hitelesen tudta megosztani a tapasztalatait a diákokkal.
