Kedvező hatás az erekre és az agyra.

Bizonyos ételek, például a salátafélék, a spenót, a zeller gazdagok a szervetlen nitrátokban. Számos orális baktérium segítségével aztán ebből a nitrátból nitrogén-monoxid készül, amely segít az erek szabályozásában, valamint fontos neurotranszmitter és az agyi üzenetek kémiai átadásában is szerepet játszik.

Az idősebb emberek szervezetében általában már kevesebb nitrogén-monoxid termelődik, amely rosszabb érrendszeri és szellemi egészségi állapothoz vezethet.

Egy új tanulmányban, amelyet az angliai Exeteri Egyetem kutatói végeztek, 26 idős, egészséges résztvevő vizsgáltak 10 napon keresztül. A 70-80 év közötti alanyokat két csoportba osztották: egyik részük nitrátban gazdag céklalevet fogyasztott, a másik csapat pedig nitrátot nem tartalmazó placebo levet, naponta kétszer.

Az eredményeket a Redox Biology c. folyóiratban publikálták. Eszerint a nagyobb baktériummennyiség a jó érrendszeri és kognitív egészséggel függött össze, míg a kevesebb baktérium betegségekhez, gyulladásokhoz volt köthető.

A kutatók reménykeltőnek nevezték az eredményeket. A korábbi vizsgálatok a fiatal és idős személyek orális baktériumflóráját hasonlították össze, valamint az egészségesekét a különféle betegségekkel küzdőkével, de ez az első olyan tanulmány, amely a nitrátban gazdag étrend hatását elemzi ily módon.

A mostani vizsgálat felfedezése, hogy a nitráttartalmú ételek beépítése az étrendbe (ebben az esetben céklalé segítségével) már 10 nap alatt jelentősen, jó irányba megváltoztathatja az orális baktériumflórát.

Az egészséges szájüregi mikrobiom fenntartása hosszútávon lassíthatja a negatív keringési és szellemi változásokat, amelyek a korral függenek össze.

A résztvevők egészséges, aktív idős emberek voltak, általában jó vérnyomással. A bevitt nitrát általánosságban csökkentette a vérnyomást, hatására a szisztolés vérnyomás kb. 5 egységet (mmHg) süllyedt a céklalé fogyasztását követően.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek arra vonatkozóan, hogy más korcsoportoknál vagy rosszabb egészségi állapotú embereknél is hasonló folyamatokat lehet-e megfigyelni. A szájüregi flórával eddig kevesebb foglalkoztak a kutatások, noha a bélflóra szerepét már rengeteget vizsgálták.