A kormány kocsmatámogatása: miért nem a legjobb megoldás? Véleménycikk

A legújabb kormányzati lépés, amely a vidéki kiskocsmák támogatására összpontosít, komoly kérdéseket vet fel a társadalom felelősségvállalásával kapcsolatban. A kormány a vidéki közösségek fenntartását és a helyi gazdaság élénkítését tűzte ki célul, de vajon valóban ez a legfontosabb, amit támogatnunk kellene?

A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2025. február 26-án bejelentett program keretében összesen 1 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az ezer fő alatti településeken működő kiskocsmák, borozók és egyéb vendéglátóhelyek. A kezdeményezést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter terjesztette elő, aki szerint „a kiskocsma mindig is a falu lelke volt.” A program megvalósítását 2025 tavaszától tervezik. Magyarországon jelenleg 1 687 ilyen település található, így a program célzottan ezeket a kistelepüléseket kívánja elérni. A támogatás felhasználható működési költségekre – például rezsire és munkabérekre –, illetve energiahatékonysági fejlesztésekre és eszközbeszerzésre.

1. Támogatás a kocsmák helyett: miért ne lehetne más a cél?

A kormányzati támogatás nagy része azokhoz a helyekhez áramlik, ahol az alkoholfogyasztás központi szerepet játszik. Míg valóban fontos a helyi közösségek erősítése, ez nem jelenti azt, hogy a kocsmák, mint alkoholfogyasztásra ösztönző helyek, kellene, hogy az egyedüli támogatott célpontok legyenek. Mi lenne, ha az ilyen támogatásokat inkább olyan programokba invesztálnánk, amelyek az egészségügyi és közösségi fejlődést célozzák?

2. Alkoholizmus mint társadalmi probléma: miért nem kezeljük komolyabban?

A magyar társadalomnak súlyos alkoholproblémákkal kell szembenéznie. A KSH 2019-es adatai szerint a 15 éves és idősebb férfiak 9,3%-a, a nők 1,5%-a tekinthető nagyivónak. A becslések szerint mintegy 415 ezer alkoholista él Magyarországon, és ez a szám csak a legsúlyosabb eseteket takarja. Más kutatások – például a WHO adatai – még magasabb arányt említenek, a felnőtt lakosság több mint 20%-a számít problémás ivónak. Ez azt jelenti, hogy az alkoholfogyasztás nem csupán egyéni, hanem súlyos társadalmi és egészségügyi probléma is.

Ráadásul az alkoholfogyasztás és a családon belüli erőszak között is szoros az összefüggés. Számos kutatás – köztük a Magyar Drogfigyelő tanulmányai – megerősítik, hogy a családon belüli erőszak gyakran az alkohol hatása alatt történik. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett felmérés szerint a magyar nők közel fele pszichológiai, és több mint negyede fizikai vagy szexuális erőszakot szenvedett el párkapcsolatában. Hogyan indokolható, hogy ahelyett, hogy a prevencióra és a rehabilitációs programokra összpontosítanánk, még több pénzt irányítunk olyan helyekre, ahol az alkohol a központi elem?

3. Mi történne, ha az oktatásba, képzésbe és mentálhigiénés szolgáltatásokba fektetnénk?

Ahelyett, hogy a kocsmák működését támogatnánk, sokkal hasznosabb lenne a helyi közösségekben a mentálhigiénés szolgáltatások, prevenciós programok, egészséges életmódot népszerűsítő kezdeményezések, vagy akár munkahelyteremtés és szakképzés terén való befektetés. Egy hosszú távú, fenntartható megoldás nem lehet az, hogy alkoholos környezeteket támogatunk, hanem olyan közösségeket építünk, ahol az emberek tudatosan dönthetnek a jobb életmód és közeg mellett.

4. A kocsmák támogatása – egy kérdéses jövőképének erősítése

Miért kell az alkoholos kultúrát egyre inkább normalizálni, mikor a probléma minden szinten növekvő társadalmi terhet jelent? Az alkoholizmus nemcsak egyéni szenvedést okoz, hanem közvetve káros hatással van a családokra, a munkahelyekre és az egészségügyi rendszerre is. Támogatnunk kellene a közösségeket, de nem úgy, hogy a kocsmák fenntartásának segítésével ösztönözzük az alkoholfogyasztást. Ehelyett az alkohol káros hatásainak csökkentésére kellene összpontosítanunk.

Alternatív megoldások

• Egészségügyi és mentálhigiénés programok: már néhány millió forintból is létrehozható egy-egy olyan helyi prevenciós klub vagy segítőpont, ahol szociális munkások, pszichológusok dolgoznának az alkoholproblémákkal küzdőkkel és családjaikkal. Közösségi kampányok, előadások, falunapok szervezhetők a szenvedélybetegségek megelőzésére.
• Helyi képzés és foglalkoztatás: a támogatásból akár kis léptékű képzési programokat lehetne indítani, például kertészeti, kézműves, vagy idősellátási területen, amelyek helyi foglalkoztatást generálnának. A képzéseket kiegészíthetnék gyakorlati lehetőségekkel, ösztöndíjjal vagy kezdőtőkével a vállalkozó kedvűek számára.
• Közösségi terek és kulturális programok: a kocsmák helyett lehetne támogatni közösségi házakat, könyvtárakat, ifjúsági klubokat vagy nyugdíjasklubokat. Ezekben közös főzések, társasjáték-klubok, mozidélutánok, előadások és művészeti foglalkozások teremthetnének olyan pozitív közösségi élményeket, amelyek nem igényelnek alkoholt.
• Ifjúsági programok és mentorálás: a fiatalok számára elérhető sport- és szabadidős programok, valamint pályaorientációs mentorálás jelentősen csökkenthetnék a kallódás és a káros szenvedélyek kialakulásának esélyét. Egy-egy ilyen program egy faluban akár egy életutat is teljesen megváltoztathat.

Ez a véleménycikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a támogatásokat olyan területekre kellene irányítani, amelyek valóban hosszú távú társadalmi és gazdasági fejlődést hoznak, nem pedig tovább növelik a meglévő problémákat.

Felhasznált források:

1. Nemzetgazdasági Minisztérium – 2025. február 26-i bejelentés (hirado.hu)
2. Központi Statisztikai Hivatal – Alkoholfogyasztás 2019: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/alkoholfogyasztas_2019/index.html
3. Magyarország települései népesség szerint – KSH, 2023
4. WHO – Global status report on alcohol and health
5. Magyar Drogfigyelő – https://drogkutato.hu
6. Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) – felmérés a családon belüli erőszakról: https://training.improdova.eu/en/data-and-statistics/data-and-statistics-in-hungary/