Ha azt hisszük, a kert csak a földről, a napsütésről meg a locsolócsőről szól, gondoljuk újra. Egyesek szerint a veteményes valódi tükre annak, amit gondolunk az életről – meg magunkról. Mert a paprika nem hazudik. Ahogy a saláta, a retek vagy a bazsalikom sem.
Paradicsomos nyugisok és hagymás realisták
Aki paradicsomot ültet, gyakran türelmes, kitartó, és szeret hosszabban foglalkozni valamivel. A paradicsom nem kapkod, nem ránt virágba két nap alatt – viszont ha gondoskodunk róla, bő terméssel ajándékoz meg. A hagymás emberek viszont realisták: tudják, mi hasznos, mi tart el, és nem várnak illatos virágcsodákat, csak azt, hogy legyen miből pörköltet főzni.
Retek-imádó temperamentumosok
A retek gyors, lendületes, robbanásszerű. Aki ezt ülteti, lehet, hogy nem szereti a hosszú projektek várakozását, inkább a gyors sikerben hisz. Egy hét, két hét, és már a szendvicsben is van. Az ilyen kertészek gyakran impulzívak, energikusak – és sokszor már jön is a következő mag.
Paprikás maximalisták és borsikafű-rajongó kreatív elmék
Aki paprikát nevel, annak fontos a kihívás. Nem elég, hogy meleg kell neki, de víz, tápanyag, légmozgás is kell az örömhöz. Ez a fajta kertész gyakran perfekcionista: méricskél, figyel, jegyzetel. Aki viszont borsikafűt vagy majoránnát vet, az lehet, hogy már főzés közben gondolkodik: kreatív, kísérletező, illatokban és ízekben él.
A veteményes tehát több, mint hasznos földterület. Egy kis tükör, ahol nemcsak növények teremnek, hanem felismerések is. És ha legközelebb valaki megkérdezi, mit ültettél idén, gondold végig: lehet, hogy valamit elárultál magadról.
