Értékes kvercetin.
A kutatók felfedezése szerint a kvercetin nevű flavonoid, amely nagy dózisban megtalálható a savanyított kapribogyóban, alakítani tudja a szervezet működéséhez szükséges fehérjéket, így hatva a szív, az agy, a gyomor és bélrendszer, az izmok vagy a hasnyálmirigy működésére.
A kapribogyó a tövises kapricserje éretlen virágrügye, világszerte ismert csemege. Húsok, halak mellé előszeretettel fogyasztják savanyúságként. Az emberiség már évszázadok óta használja a tradicionális gyógyászatban. A tudósok vizsgálatainak fókuszába most feltételezett daganatellenes, féreghajtó, gyulladásgátló hatása miatt került. A kapribogyó a kvercetint a legmagasabb dózisban tartalmazó, ismert természetes forrás, maximális koncentrációja 520 mg/100 g a konzerves, 323 mg/100 g a nyers kapri esetében.
Egy 2020-ban megjelent, a Kaliforniai Egyetemen készült tanulmány szerint (Communications Biology) a kvercetin a KCNQ géncsalád káliumion csatornáinak szabályozása révén fejti ki hatását. A káliumion csatornák rendkívül fontosak az emberi egészségben, meghibásodásuk számos betegséghez vezethet, így például epilepsziához, cukorbetegséghez és szívritmuszavarhoz.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a kvercetin szabályozza a KCNQ csatornákat azáltal, hogy alakítja az elektromos aktivitás érzékelését a sejtekben. Más kvercetinben gazdag ételek és kvercetin-alapú étrendkiegészítők is alkalmazzák ezt a mechanizmust. Mindezt pedig utat nyithat újfajta gyógyszerek előállítása felé.
Egy másik tanulmány szerint heti 4 csésze tea (főként zöld, oolong vagy fekete tea) az agy egészségét javítja. Az általunk fogyasztott ételeknek, italoknak jelentős hatásuk van a szervezetünkre, legyünk tudatosak ebben a kérdésben!
