Segítő táplálék.
„Napi egy alma az orvost távol tartja” – szól a népi bölcsesség. Talán ennek nyomán inspirálta a kutatók nemzetközi csoportját az az elképzelés, hogy az emlősök agyának szerkezetét és funkcióját vélhetően az alakítja, hogy milyen értendnek vannak kitéve. Tanulmányukban így arra fókuszáltak, hogy az almában található természetes anyagok, bioaktív faktorok hatnak-e közvetlenül a felnőtt egerek új agysejtjeinek képződésére (hippocampus neurogenezis).
A kutatókat Tara Louise Walker (Queenslandi Egyetem) és Gerd Kempermann (Neurodegeneratív Betegségek Német Központja) vezette. Az eredményeik alapján a magas koncentrációban előforduló, almából származó fitonutriensek segítettek az agyi funkciók fokozásában (tanulás és emlékezés) azáltal, hogy a neurogenezist stimulálták.
A fitonutriensek a növények olyan kémiai anyagai, amelyekről ismert, hogy pozitív hatással vannak a testre, az agyat is beleértve (példaként említhetjük a vörös szőlőben található rezveratrolt).
A táplálék nem pusztán energiaforrás, kihat az egyén általános közérzetére is. A kutatók úgy találták, hogy a kvercetin (ami az alma héjában található flavonoid) és a 3,5-dihidroxi-benzoesav a gyümölcshúsban ellátja a feladatot.
A kutatásokhoz felnőtt egerek agyából származó laboratóriumban növesztett őssejtkultúrát használtak. A vizsgálatok azt mutatták, hogy nagy mennyiségű kvercetin és DHBA hatására a különböző agyi struktúrákban több memóriához és tanuláshoz kacsolódó idegsejt termelődött.
A hatás ahhoz volt hasonlatos, amit fizikai aktivitást követően tapasztalhatunk. Természetesen a pontos működési mechanizmus megértése további vizsgálatokat igényel.
