Ne rövidítsük meg az életünket.

Parázs vitatéma, elképesztő indulatokat szít: miközben egyre többen komposztálnak, vagy zsákolnak, még mindig van, aki éget – füstbe borítva a fél falut. Mondhatnánk, hogy az idősek szokása ez, de az az igazság, hogy fiatalabbakat is bőven látunk a füstölgő levélkupac mellett.

Sokan jelzik, hogy nincs megfelelő zöldhulladék-elszállítás, ami sajnálatos, de még mindig nem ad okot a tüzelésre. Hiszen a leveleket komposztálhatjuk is!

Fókuszáljunk a káros hatásokra! Nézzük meg, mi minden kerül ilyenkor a levegőbe!

Például nitrogén-oxidok, amelyek izgatják a szemet és a légzőszerveket. Belégzése akár tüdővizenyőt is okozhat. Aztán metil-etil-keton, amely a szemet is irritálja és hatása lehet a központi idegrendszerre is. Az etil-benzolról elég annyit mondani, hogy rákkeltő. A sztirén halláskárosodást okozhat, a fenol pedig görcsöket, kómát, ájulást is. A dibenzo-furán a hormonrendszerre hatva születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, ráadásul az emberi szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le. A benz-a-pirén az egyik legveszélyesebb anyag, rákkeltő, öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben.

Egy átlagos kerti tűz során (100 kg) vegyesen égetünk falevelet, nyesedéket, ágat, és hatalmas légszennyezést okozunk. Egy kupac avar elégetése százmillió köbméter levegőt szennyez meg. Kutatások szerint évente Magyarországon több, mint 15 000 ember hal meg idő előtt, ún. részecskeszennyezés miatt, és átlagosan évente hazánkban több, mint 16 millió napot betegeskedünk a 10 mikrométer alatti folyékony és szilárd részecskék (PM10) levegőbe kerülése miatt.

Sorolhatnánk a számokat, de inkább nézzük, mi lehet a megoldás!

Biztosan nem most halljuk először, hogy a falevél komposztálható, még a diófalevél is! Ez utóbbi viszont nagyon lassan válik értékes anyaggá, akár 4 évig is tarthat a folyamat. Hasonlóan lassan komposztálódó lombok: vadgesztenye, platán, tölgy, bükk és nyárfa, különösen lassan bomlanak a tűlevelek. Könnyen komposztálható lombot adnak: éger, juhar, kőris, mogyoró, fűzfa, gyümölcsfák, hársfa és nyírfa. A faágakat, gallyakat is aprítsuk fel, így mulcsozásra közvetlenül felhasználhatjuk őket.

Amennyiben nem akarunk, vagy nem tudunk komposztálni, használjuk ki a zöldhulladék-elszállítási lehetőséget. Az égetők legtöbbször arra hivatkoznak, hogy semmi nem tiltja az égetést. A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést. Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani (általában egy kijelölt napon lehet avart égetni).

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén a jegyzőhöz fordulhatunk panasszal e rendeletre hivatkozva. A rendelet megszegése esetén komoly bírságokat szabhat ki a hatóság, magánszemélyek esetén 100.000 forint, vállalkozás esetén félmillió lehet a fizetendő összeg.

Ezek után ugyan kinek maradt még kedve leveleket égetni?

További tudnivalók: www.kothalo.hu
Forrás: www.humusz.hu