Hegedűművésznek indult.
1936. április 2-án született Kisújszálláson, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. Zenésznek indult, egy zenetanár javaslatára jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművésznek készült. A középiskola után azonban mégis más pályára fordult: előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd a bölcsészkarra, de végül nem fejezte be egyiket sem.
Egy barátja indította el az irodalmi pályán, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára beküldte néhány versét, és Csukás az első helyen végzett.
Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt, főként verseket. Vezetője volt és egyike azoknak, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját, ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték.
Fülöp János íróval való találkozása fordulatot hozott: az író a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett Csukás 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa.
Az 1960-as évek közepén Kormos István „vette rá” arra, hogy gyerekeknek is írjon, amihez szinte előjelnek érezte azt, hogy egy napon született a nagy dán mesélővel, Andersennel. 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Nevéhez olyan mesefigurák fűződnek, mint Süsü, Mirr-Murr, Pom-Pom, Bagaméri-nemzedékek nőttek fel könyvein, és az azokból készült filmeken, rajzfilmeken.
Szülőhelyén, Kisújszálláson egy Bagaméri és egy Pom-Pom szobor várja a családokat.
Képek: Hunyadi József/Fortepan és Takkk/Wikimedia Commons
