Séta a gyógynövénykertben.

Kevesen tudják, hogy nem messze Oroszlánytól, egy tó partján, az erdő mellett egészen különleges hely bújik meg: a kamalduli remeteség. Az országos szinten is kiemelkedő jelentőségű épületegyüttes az egyetlen olyan remeterendi kolostor és kolostorkert, amely határainkon belül jó állapotban fennmaradt. Kertjeinek együttese leginkább azért méltó a figyelemre, mert annak egy jelentős része még 18. századi, barokk szerkezetét őrzi. A felvezető út mentén, a nagy tó északi partján a Celli Szűz Mária kápolna és a vízimalom még ma is áll.

A majki kamalduli remeteség előzménye a mai épületegyüttestől dél-keletre, a XIII. század első felében, felépített Nagyboldogasszony premontrei prépostság volt. A kolostor a török időkben elnéptelenedett, majd 1727-ben a premontrei kolostor és a hozzá tartozó, egykor 3 hajós román kori templom romjai a fraknói gróf Esterházy József birtokába kerültek. A kamalduli remeteség építése 1733-ban kezdődött el a nagy osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram tervei szerint. A munkálatok az 1770-es évek elejéig folytak, az építkezést Pilgram halála után az Esterházyak uradalmi építésze, Fellner Jakab fejezte be.

1770-re nagyjából elkészült a remeteség, felépült a konvent épülete, a 17 cellaház és a templom épülete is.

A belső díszítéseket csak később, az 1770-es évek elején fejezték be. 1782-ben II. József feloszlatta a kamalduli rendet, a rendház berendezését kiárusították. A rend feloszlatása után a templomot is lebontották, csak tornya maradt meg. A sokáig elhanyagolt épületegyüttes visszakerült az adományozó gróf Esterházy család tulajdonába, gróf Esterházy Móric 1860 körül vadászkastély céljára átalakíttatta.

Az egység máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit.

A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van, a homlokzati címerek egy része, a nyíláskeretek, a párkányzatok, a küszöbök mind süttői vörösmárványból készültek. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kertre nyílik.

Közzétette: Kamalduli Remeteség, Majk – 2018. július 4., szerda

Minden cellaház négy helyiségből állt, a folyosóról jobbra nyílt a freskókkal, stukkókkal gazdagon díszített, oltárral felszerelt kis kör alaprajzú kápolna, vele szemben helyezkedett el az egyszerűen, egy ággyal, kandallóval és könyvszekrénnyel berendezett lakószoba, innen nyílt egy kisebb műhely, vele szemben, pedig a kamra a falba mélyített reteráttal.

Figyelemre méltó a kert is.

A növényállományból a kert északkeleti sarkában álló vadgesztenyék származhatnak a kamalduliak korából, és feltehetően a kerti kút is ebből az időből maradt ránk. A 18. században a remeteházak kertjei legalább részben díszkertek voltak. Manapság fűszernövények, gyógynövények teremnek itt.

A kamalduli rendet Romuald herceg, a lombardiai  hercegi család sarja (később Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában.

A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. “Fehér barátoknak” is nevezték őket, ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, ezt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Egymással nem kommunikálhattak, és nem érintkezhettek a külvilággal sem. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk.

Közzétette: Kamalduli Remeteség, Majk – 2018. június 24., vasárnap

Magyarországon a XVII. században telepedtek le a kamalduliak, az első szerzetesek (hárman) 1735-ben érkeztek Majkra.

Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy-, és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel.

Közzétette: Kamalduli Remeteség, Majk – 2018. július 4., szerda

Ezen kívül kézműves tevékenységet (fafaragás, festés, fazekasság) is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Az itt végzett munka magányát, azt, hogy a szerzetesek ne találkozhassanak, beszélhessenek egymással a kertet körülvevő magas fal biztosította. A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt.

Közzétette: Kamalduli Remeteség, Majk – 2018. július 4., szerda

Napjainkban a kolostor megmaradt épületeiben, az ebédlőbe, a cellaházakban és a kertecskékben vezetett séta keretében nézhetünk szét.

Közzétette: Kamalduli Remeteség, Majk – 2018. június 24., vasárnap

Úgy tartják, hogy itt energiavonalak is futnak, ezért a helynek különleges, gyógyító hatást tulajdonítanak. Az ilyen, nagy energiát tartalmazó sávok az ún. kultikus Szent György sávok kereszteződési helyeit kiemelt helynek tartják. Az biztos, hogy Majk megér egy kirándulást, hiszen nem csak az épület, de a körülötte elterülő erdő és a tavacska is lenyűgöző!

Forrás és további információ: www.majkikolostor.hu



Címke: kirándulás