Régen tényleg minden jobb volt?
Azért mielőtt irigykedni kezdenénk, nézzünk egy kicsit utána a dolgoknak.
A 14. századi földművelő parasztok nagyjából évi 150 napot dolgoztak. Ez úgy jött ki, hogy a vasárnap mindig szabadnap volt. Ezenkívül járt évi kb. 50 szabadnap. Munka nélkül töltötték az egyházi ünnepeket is, ami évi 30-40 napot jelentett, nem úgy, mint manapság a karácsony, húsvét, pünkösd háromszöge. Még 90 nap sima pihenő is volt, amit megtoldottak olyan személyes eseményekkel, mint a lakodalom, temetés vagy gyermek születése, amire plusz egy hét szabadság járt a földesúrtól.
A munkával töltött napok viszont elég hosszúak voltak, pirkadattól alkonyatig kellett dolgozniuk. Persze nem megállás nélkül, mert az evéssel járó szüneteken kívül az ebéd utáni szieszta is járt a dolgozó népeknek.
A 14. század jobbágyai egy évben átlagosan 1450 órát töltöttek munkával egy évben, míg érdekes módon egy mai átlagos európai dolgozó 1850 órát robotol.
Azt is tegyük hozzá, hogy hiába dolgoztak régen kevesebbet, jogaik alig voltak, borzalmas higiéniai és egészségügyi körülmények között éltek. Hétköznapi dolog volt az éhezés is. Az átlagéletkor közel sem érte el a mait. Amennyivel kevesebbet dolgoztak, annál jóval kevesebbet is éltek és azt is úgy, ahogy.
Így összegezve, azért mégsem irigykedünk annyira, ugye?
Forrás: Reuters
