Legyen nálunk bécsi virsli.

Emma Rowena Gatewood, közismertebb nevén Gatewood Nagyi 1887. október 25-én születetett egy 15 gyerekes családban, Ohio-ban. Miután az apja elvesztette a háborúban az egyik lábát, a férfi a szerencsejátékokhoz és az alkoholhoz menekült.

Innen pedig Emma is menekült: 19 évesen hozzáment a 27 éves P. C. Gatewood-hoz aki tanárként dolgozott, később dohányfarmos lett. 11 gyereket szült neki. A férfi kegyetlen volt, feleségét már a szülések után dolgoztatta, verte, gyakran majdnem végzetesen helyben hagyta. Az abuzív, erőszakos házasságban kitört a foga, eltört számos csontja. Egy verés elől Emma az erdőbe szaladt, ahol békességet, nyugalmat talált.

1940-ben aztán sikeresen elvált az erőszakos férjtől, de annak fenyegetései folytatódtak. 24 unokája, 30 dédunokája, és egy szépunokája született életében.

1955-ben, amikor Emma már 67 éves volt, azt mondta a felnőtt gyerekeinek, hogy elmegy egy kicsit sétálni.

Nem kérdezték, hogy hova, vagy mennyi időre, mivel tudták, hogy tud magára vigyázni. Emma még 5 évvel korábban olvasott egy cikket a National Geographic-ban az A. T.-ről (Appalachian Trail, a világ egyik leghíresebb és leghosszabb turistaútvonala, amely 14 államot érint), és úgy vélte, remek móka lenne végigmenni rajta, bár utólag azt mondta, hogy nem az volt.

A magazinból számára az jött le, hogy az egész egy könnyű séta, a nap végén pedig mindig tiszta szoba várja a vándort. Ezért aztán a felszerelésre nem fordított nagy figyelmet. Keds cipőket viselt, és magával vitt egy katonai plédet, egy esőkabátot, valamint egy műanyag zuhanyfüggönyt, egy saját készítésű, zsákszerű farmer táskában, amit az egyik vállára dobott.

A helyi újságok felkapták a sztorit, ami hamarosan ahhoz vezetett, hogy a Sports Illustrated-ben is megjelent egy cikk, majd egy showműsorba is meghívták. Gyakorlatilag azelőtt sztár lett, hogy célba ért volna, és ez ő is tapasztalta: étet, italt, szállást kínáltak neki ismeretlenek az úton.

1960-ban újra megmászta az utat, majd 75 évesen megint, így ő lett az első ember, aki 3-szor is végiment rajta.

Sőt, ő volt a legidősebb nő is, aki teljesítette az utat. Később más utakat is bevett, így pl. a 3200 km hosszú Oregon ösvényt, úgy, hogy naponta 35 km-t gyalogolt.

Gyakran kérdezték a felszerelésről is. Emma tanácsa az volt, hogy vegyünk egy pár Keds teniszcipőt, egy esőköpenyt, és egy vállra dobható táskát. Útközben a boltokban álljunk meg és vegyünk bécsi virslit… minden más ennivalót megtalálunk az útmentén.

Az extrém stílusáról ismert Emma a könnyített felszereléssel túrázás úttörőjének számít. Ő volt az első nő, aki a 3489 km-es utat megtett egyedül, egy szezon alatt.

1973. június 4-én hunyt el.

Emléke számos könyvet, filmet, művészi munkát, projektet megihletetett. Beválasztották az A. T. Hírességeinek Csarnokába, és elneveztek egy 6 mérföldes jelzett turistautat is róla.

Képek: Stratness/Wikimedia Commons