Ezekkel a maszkokkal védekeztek az emberek a spanyolnátha idején

Karantén és kézmosás.

A hírhedt spanyolnátha minden idők legtöbb áldozatot szedő vírusos járványa volt 1918 és 1920 között. Az influenzavírus által okozott pandémiában világszerte 500 millió embert fertőzött meg, és nagyjából 20-50 millió halálos áldozatot szedett a becslések szerint.

Még a világháborúknál is pusztítóbbnak bizonyult, talán most, a koronavírus-járvány idején el tudjuk képzelni, hogy mit jelenthetett. Abban az időszakban bezártak a templomok, a színházak, az iskolák, a nyilvános helyek, lehetőség szerint mindenki otthon maradt vagy minimális időt tartózkodott a lakás falain kívül. Az emberek különféle maszkokkal próbáltak védekezni – elnézve a régi fotókat, kevés sikerrel kecsegtetett például a vékony gézlap. A temetéseket max. 15 percre korlátozták.

A járvány egyébként onnan kapta a nevét, hogy Spanyolországban jelentettek róla az újságok.

A déli állam ugyanis semlegesként nem állt hadban, így nem cenzúrázták a híreket azért, hogy az ellenség ne tudja, mi zajlik a területen. Természetesen a vírus Franciaországban vagy Németországban is tarolt, ott azonban igyekeztek hallgatni róla.

A hatóságok már akkor is kötelező intézkedésekkel próbálták megfékezni a járványt.

Így például karanténba tették a hajókat, egyes helyeken kötelező volt a szájmaszk, New Yorkban betiltották az utcán köpködést. Ugyanúgy, mint napjainkban, az alapvető higiéniai szabályok betartását (zsebkendő, kézmosás) javasolták.