Egyre többször találkozunk olyan fotókkal és videókkal a közösségi médiában, amelyek túl szépnek, túl furcsának vagy éppen túl hatásosnak tűnnek ahhoz, hogy valódiak legyenek. És nem véletlenül: a mesterséges intelligencia (AI) képes arra, hogy olyan élethű képeket és videókat hozzon létre, amelyeket első pillantásra sokszor lehetetlen megkülönböztetni a valóságtól. De akkor honnan tudhatjuk, hogy amit látunk, valódi-e vagy gép kreálta? Ebben a cikkben gyakorlati példákkal és hasznos eszközökkel segítünk eligazodni.
Túl szép, hogy igaz legyen – amikor a képek már gyanúsan tökéletesek
Ha egy képen minden szereplő makulátlanul néz ki, a fények tökéletesek, a háttér sejtelmes, de mégis gyanúsan „steril” az összhatás – érdemes gyanakodni. Az AI-generált portrék gyakran túl tökéletesek, nincs bennük hiba, elmosódás vagy váratlan részlet, ami egy valódi fényképnél természetes lenne.
Példa: Egy népszerű közösségi oldal egyik posztjában egy „tökéletesen sminkelt, éteri szépségű idős hölgy” portréját osztották meg – később kiderült, hogy a kép egy AI-portrékészítő alkalmazással (pl. Midjourney vagy Artbreeder) készült.
Születésnap tortával – de sehol egy vendég
Külön kategóriát képviselnek azok a mesterségesen generált képek, ahol egy idős ember egyedül ül a születésnapi tortája mellett, miközben megható szöveg kíséri: „Segítsünk neki, senkije sincs.” Ezek a képek gyakran teljesen hamisak – nincs ilyen néni, nincs ilyen bácsi. A céljuk viszont nagyon is valós: érzelmi manipuláció. A készítők az együttérzésünkre játszanak, lájkokat, megosztásokat, kattintásokat akarnak – sokszor reklámbevétel reményében.
Az emberi agy könnyen reagál az érzelmekre, főleg az idős korhoz kapcsolódó magányra. Egy ilyen kép láttán azonnal segíteni akarunk – és nem is sejtjük, hogy közben egy jól célzott átverés áldozatai lettünk.
Apró részletek, nagy lebukások – így buktatja le magát az AI
Az AI gyakran hibázik az apróságoknál:
- kézujjak száma: túl sok vagy túl kevés ujj,
- szemüveg és fül viszonya: a szemüveg lóg a semmiben,
- szövegek: furcsán eltorzult vagy értelmetlen szöveg a képeken,
- tükröződések: irreális vagy hiányzó tükröződések vízen, ablakon.
Ha ilyet látunk – érdemes újra ránézni: lehet, hogy nem emberi kéz munkája.
Videók, amik túl szépek vagy túl fura mozgásúak
Az AI által generált videók (pl. deepfake-ek) lehetnek szuperrealisztikusak, de sokszor van bennük valami szokatlan:
- az arcmimika túl tökéletes vagy éppen merev,
- a hang nem illeszkedik a szájmozgáshoz,
- a háttér „lélegzik”, hullámzik, mintha nem lenne stabil.
Ha valami „túl szép, hogy igaz legyen”, vagy ha egy híresség gyanúsan furcsa dolgot mond, érdemes gyanakodni: lehet, hogy nem ő az.
Online nyomozás: ezekkel az eszközökkel ellenőrizhetjük a képeket
Google Képkereső (https://images.google.com)
Töltsük fel a képet, és nézzük meg, hogy hol máshol szerepelt már – ha ugyanaz a kép több, eltérő kontextusban is feltűnik, gyanús lehet.
Hive Moderation AI Detection (https://hivemoderation.com/ai-generated-content-detection)
Elemzi a képet és megmutatja, hogy mennyire valószínű, hogy mesterséges intelligencia készítette.
Illuminarty (https://illuminarty.ai)
Kifejezetten a közösségi médiában terjedő AI-generált képek és deepfake-videók felismerésére készült.
AI or Not (https://aiornot.com)
Egyszerűen feltölthetjük a képet, és visszajelzést kapunk, hogy valódi fotóról vagy AI-képről van-e szó.
Bízzunk a szemünkben – de ne vakon
- Nézzük meg a forrást: megbízható oldalon láttuk vagy egy névtelen profilon?
- Van-e konteós vagy szenzációhajhász szöveg a kép mellett?
- Kérdezzünk rá kommentben: „Ez valódi kép?” – néha a készítő maga is elárulja.
A józan ész még mindig működik
A mesterséges intelligencia egyre élethűbb képeket és videókat képes készíteni – de nem hibátlanul. A figyelmes szem, egy kis gyanakvás és néhány egyszerű online eszköz sokat segíthet abban, hogy ne dőljünk be mindennek, amit a közösségi médiában látunk. És bár technológia ide vagy oda, egy jó adag egészséges kétkedés továbbra is a legjobb „szűrő”, amit használhatunk.
