Ausztrál és iraki tudósok közösen fejlesztették ki azt a videókamerát, amely néhány másodpercnyi felvétel alapján megállapítja az emberek vérnyomását.

A tudósok már dolgoznak egy ideje azon a technológián, amely egy kamera képéből képes lenne viszonylag pontosan megmondani a képen látható ember vérnyomását, legalább olyan pontosan, mint egy igazi vérnyomásmérő.

Talán nemsokára a múlt ködébe vész az a kényelmetlenül szorító, felfújható mandzsetta, amelyet manapság használnak az orvosi rendelőkben. A karra rögzített eszköz helyett a tudósok inkább a digitális képfeldolgozásban hisznek.

A Dél-Ausztráliai Egyetem (UniSA) és a Bagdadi Műszaki Egyetem mérnökei egy már működő távegészségügyi technológiát szeretnének vérnyomásmérésre alkalmazni. Az alapként használt távegészségügyi megoldás a létfontosságú egészségügyi jelek távolról történő megfigyelésére szolgál. Ezt szeretnék kiegészíteni egy érintésmentes vérnyomásmérő rendszerrel, amely a szisztolés és diasztolés nyomás pontos mérésére alkalmas.

Az Inventions című tudományos folyóiratban megjelent cikkben a kutatók leírják a technikát, amelynek során egy személyt közvetlen közelről 10 másodpercig filmeznek, amely közben a homlok két régiójában felismerik a szívjeleket. A képet mesterséges intelligencia algoritmusai elemzik.

Az új, kamerás technológiával végzett szisztolés és diasztolés mérések 90 százalék körüli pontosságúak voltak a meglévő vérnyomásmérő műszerhez (digitális vérnyomásmérőhöz) képest. A régi mérőket sok orvos kritizálja, mert nemcsak a méréseik lehetnek pontatlanok, hanem gyakran előfordulnak önmagukban is hibás, rendszeresen rossz adatot adó készülékek.

A tudósok kísérleteket végeztek 25 különböző bőrtónusú emberen, változó fényviszonyok között, hogy kiküszöböljék a korábbi kísérletekben tapasztalt nehézségeket.

„A vérnyomás rendszeres ellenőrzése nélkülözhetetlen vizsgálat a szív- és érrendszeri betegségek felismerése és kezelése során. Ezek a betegségek a legtöbb ember haláláért felelősek a Földön, 2019-ben csaknem 18 millió ember vesztette életét a következtükben.” – írta a folyóiratnak Javaan Chahl, az UniSA távérzékelési mérnöke.

Az elmúlt 30 évben a magas vérnyomásban szenvedő felnőttek száma 650 millióról 1,28 milliárdra nőtt világszerte.

„Az egészségügyi szektornak olyan rendszerre van szüksége, amely pontosan méri a vérnyomást és felméri a szív- és érrendszeri kockázatokat, akkor is, amikor a betegekkel való fizikai érintkezés nem biztonságos vagy nehéz, például a közelmúltban a COVID-járvány idején” – mondta Chahl professzor. „Ha tökéletesítjük ezt a technikát, akkor segít kezelni a világ egyik legkomolyabb egészségügyi kihívását.”

A csúcstechnológia hosszú utat tett meg 2017 óta, amikor is az UniSA és az iraki kutatócsoport olyan képfeldolgozó algoritmusokat mutatott be, amelyek képesek kinyerni az emberi pulzusszámot a drónvideókból.

Az elmúlt öt évben a kutatók algoritmusokat fejlesztettek ki más létfontosságú jelek mérésére, beleértve a légzésszámot 50 méter távolságból, az oxigéntelítettséget, a hőmérsékletet és az újszülöttek sárgaságát (neonatális icterus).

Érintésmentes technológiájukat a járvány idején az Egyesült Államokban is bevetették a COVID-19 jeleinek távolról történő megfigyelésére.