Merre vezet ez a jelzés?

A Magyar Természetjáró Szövetség elkötelezett az egységes turistajelzések ápolása, fenntartása mellett. Fontosnak tartják, hogy a jelzések jól követhetőek, egyértelműek legyenek.

E cél érdekében a Turistaút Szakbizottsággal és a Magyar Szabványügyi Testülettel együttműködve,  hosszú hónapok közös munkájának eredményeként elkészítették a 2021. november 1-jén megjelent és érvénybe lépett magyarországi gyalogos turistautak jelzéseiről és azok alkalmazásáról készült 1988-as szabvány megújult változatát (MSZ 20587:2021) azért, hogy az segítségül szolgáljon a gyalogos turistautak jelzéseinek értelmezéséhez és alkalmazásához.

Turistajelzést bizonyára már mindenki látott, még az is, aki nem nagy erdőjáró. A hazánkban található útjelzések színei és jelei a kezdetekben ötletszerűen lettek kialakítva – számokat, különböző alakzatokat és színeket használtak.

Amikor az elismert geológus, térképész és barlangász Strömpl Gábor előállt az úgynevezett egységesített turistajelzés rendszer ötletével, Magyarországon már nem voltak magas hegységek, ezért a nehézségi vagy veszélyességi szempontok helyett turista fontosság alapján rangsorolták a turistautakat. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az országos jelentőségű fő útvonalakat kék vagy piros, a helyi jelentőségűeket pedig sárga vagy zöld sáv jelöléssel látták el. Ekkor dőlt el többek között az a mai napig is alkalmazott irányelv is, hogy minden jelképet fehér alapra kell festeni, amelynek a mérete akkor még a 24 x 18 cm volt, mára pedig 10 x 12 cm-es lett.

1929. december 2-án megszületett az az egységesített, néhány év alatt az egész országban bevezetett turistaút jelzésrendszer, amelyet a mai napig látunk és használunk. Később haladni kellett a korral és az egyre fejlődő igényekkel, ezért mindig akadtak változások, például amikor a körtúra jelzések bekerültek.

A fontossági sorrendet a 11 jelkép alábbi sorrendje – sáv, kereszt, háromszög, négyzet, kör, barlang, rom, kápolna, emlékmű, bélyegző, körtúra –, az azonos jelképek közötti további sorrendet pedig a 4 szín következő sorrendje – kék, piros, sárga, zöld – határozza meg.

A fő turistajelzéseknek a sáv és az álló kereszt számítanak. Előbbiek a turistaút-hálózat gerincét alkotják, amelyek fontosabb kiindulási pontoktól (turistaút csomópontból, kirándulóközpontból, településközpontból vagy közlekedési csomópontból) más, hasonlóan fontos pontokig vezetnek. Utóbbiak jelölik a sáv jelzésű utak elsődleges kapcsolódásait.

A leágazó turistajelzéseket pedig rövidebb leágazásoknál használjuk és a jelzés jelképe mutatja meg, hogy milyen célhoz vezet. Így például a háromszög kilátópontra, hegytetőre, a kör forráshoz, kúthoz, a rom akár földvárhoz is vezethet. Az egyéb turistajelzéseknél a körtúrát kell megemlíteni, a kiindulópontba visszaérkező 2-10 km-es, könnyebb túraútvonalak jelölésére.

További információ: mtsz.org