Az egyik magyar óvodában a halloweeni ünnepséget betiltották, mondván, hogy „sátánista ünnepről” van szó. A téma felkavarta az érzelmeket: vajon valóban veszélyes lenne a Halloween a gyerekekre vagy inkább egy ártatlan buli, amelyben mindenki jól érezheti magát? Egyre több helyen jelenik meg a kérdés, hogyan kéne kezelni ezt a kettősséget: az örökségünket tisztelni és nyitottan elfogadni az új hagyományokat?

A magyar közhangulat kettőssége

A magyarok között megoszlanak a vélemények a Halloween megítélésével kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy „importált ünnep”, amely idegen a magyar hagyományoktól, míg mások az élet részeként élik meg és szívesen vesznek részt benne, hogy a gyerekeik is játszhassanak, szórakozhassanak. Az egyik hozzászóló szerint, aki gyermekeit neveli, a Halloween egy ártatlan buli, amelyet a gyerekek rendkívül élveznek, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy beöltözzenek és cukorkát gyűjtsenek.

Többen kiemelték, hogy a Halloween és a Mindenszentek valójában közel sem ugyanaz az ünnep, hiszen más időpontban vannak és a jelentésük is más. A Halloween október 31-hez, a kelta hagyományokhoz kapcsolódik, míg a Mindenszentek és a Halottak napja november 1-jén, illetve 2-án van, amikor az elhunytakra emlékezünk. Ennek ellenére sokan nem tudják elkülöníteni a kettőt, és összemosva kezelik azokat.

Halloween kontra Mindenszentek

Miért zavar sokakat a Halloween?

Az új ünnepek bevezetése körüli ellenállás része a pszichológiának is. Az emberek általában ragaszkodnak a megszokott hagyományokhoz, amelyeket gyerekkoruk óta ismernek és amelyek egyfajta biztonságérzetet nyújtanak számukra. Az újonnan behozott ünnepeket gyakran idegennek, fenyegetőnek érzik, főleg akkor, ha azok a kulturális vagy vallási identitásukat veszélyeztetik. A Halloween kapcsán sokan egyfajta ördögi, sötét ünnepként gondolnak rá, amely nincs összhangban a magyar keresztény hagyományokkal.

Azonban a fiatal generáció, amely egyre inkább globális kulturális hatásoknak van kitéve, sokkal nyitottabban áll ezekhez az ünnepekhez. Számukra a Halloween elsősorban egy játék, egy szórakozási lehetőség és nem kapcsolódik hozzá sötét vagy vallási tartalom.

A beépült ünnepek példái

A magyar kultúrában számos olyan ünnep található, amely eredetileg nem magyar vagy keresztény eredetű, mégis beépült a mindennapokba. Gondoljunk például a karácsonyra, amelyet a kereszténység előtti pogány hagyományokkal átvett téli napforduló ünnepek helyébe vezettek be. A farsang is egy olyan hagyomány, amely a kereszténység előtti tavaszköszöntő pogány ünnepekre vezethető vissza, mégis ma már teljesen elfogadott része a magyar kultúrának.

Az ilyen ünnepek beépülése gyakran hosszú időt vesz igénybe, és ahhoz, hogy egy új szokás elfogadottá váljon, több generáció is szükséges lehet. A Halloween esetében is látható, hogy a fiatalabb generáció sokkal elfogadóbb és nyitottabb, így valószínű, hogy idővel ez az ünnep is megszokott része lesz a magyar ünnepi körnek.

Halloween kontra Mindenszentek

Hogyan kezeljük a különbségeket?

A közösségi oldalakon megjelenő vélemények alapján látható, hogy sokak szerint nincs összeütközés a Halloween és a Mindenszentek között. Az egyik hozzászóló szerint, ha már tudjuk, hogy a két ünnep különböző időpontban van, miért ne tarthatnánk meg mindkettőt? Hiszen az egyik a vidámságról, a játékról szól, míg a másik az elhunytak előtti tiszteletadásról. Mindkét ünnepnek megvan a maga helye, és nem kell, hogy egymással versenyezzenek.

Talán a legjobb módja ennek a kettősségnek a kezelésére az lenne, ha a gyerekeket és a családokat is arra bátorítanánk, hogy beszéljenek arról, mi mit jelent számukra. Ahogy az egyik pedagógus elmondta: beszélni kell a gyerekekkel arról, hogyan ünnepelnek más népek és hogy Magyarországon is megvan a hagyománya a tökfaragásnak. Ezek a beszélgetések segíthetnek abban, hogy a különböző ünnepek összeegyeztethetővé váljanak, és mindenki megtalálja a saját örömét bennük.

Az elfogadás kulcsfontosságú: ahogy többen is megfogalmazták, „élni és élni hagyni”. Ha valaki szívesen öltözik be szellemnek és farag töklámpást, tehesse meg, míg más csendben megemlékezik elhunyt szeretteiről. Az igazi kérdés nem az, hogy melyik ünnep helyes vagy helytelen, hanem hogy hogyan tudjuk mindkettőt beilleszteni a saját életünkbe anélkül, hogy a másikét elítélnénk.