Tudtad, hogy van táska, ami többet ér, mint egy balatoni nyaraló vagy háromévi nyugdíj? Persze nem a piac sarkán vett nejlonszatyorra gondolunk. Ez valami sokkal kifinomultabb – és sokkal abszurdabb.
1. Először is: kell egy név
Nem elég, hogy egy táska szép – kell hozzá egy név. Nem Piroska néni varrta a hátsó szobában, hanem például a Hermès, Chanel, Dior vagy más hasonló „divatház”, aminek nevét csak akkor hallja az ember, ha véletlenül rossz csatornára kapcsol.
2. Legyen ritka, de ne annyira, hogy ne lássa mindenki
A luxustáskáknál az a menő, ha alig lehet kapni, de azért mégis mindenki tudja, hogy nekünk van. A „Birkin bag”, amit sokszor emlegetnek, például gyakran várólistás – olyan, mint régen a Trabant, csak ehelyett nem hűtőt visz az ember benne, hanem… státuszt.
3. Anyag: legyen valami, amit még a krokodil is sajnálna
120 millió forintért nem műbőrt kap az ember. Hanem krokodilbőrt, struccbőrt, vagy valami annyira ritka bőrt, hogy maguk az állatok sem tudják, hogy ilyen is van rajtuk. Aztán jöhetnek a gyémánttal kirakott csatok, aranyozott zárak – mert ugye a táska nem csak praktikus, hanem befektetés is! (Legalábbis ezt mondják azok, akik már vettek egyet.)
4. A mesterek kézzel varrják – óránként 3 öltéssel
Ezeket a táskákat nem futószalagon készítik. Minden öltésnél egyedi francia sóhaj hagyja el a varrónő ajkát, és természetesen az is benne van az árban. Egy-egy darabot akár 40 órán át készítenek – ami szép dolog, de ettől még nem válik kenyérré.
5. A lényeg: a láthatatlan címke
A táska igazából nem is táska. Hanem egy üzenet. A világnak. Azt üzeni: „Én megtehetem.” Nem kell, hogy praktikus legyen, nem kell, hogy beleférjen a szendvics vagy a szemüveg. Elég, ha a fotón jól mutat.
És mi mire használjuk a táskát?
A legtöbbünknek a táska nem státuszszimbólum, hanem egy mindennapi, praktikus segítőtárs. Egy jó kis darab, amit a piacon vettünk, és amibe belefér a pénztárca, egy kis ásványvíz, a gyógyszeres doboz – meg persze a szendvics is. Nálunk ez a táska értéke: hogy kiszolgál, nem pedig pózol.
Szóval ha legközelebb látunk egy 120 milliós példányt az interneten: ne irigyeljük – inkább gondoljunk arra, milyen nehéz lehet vele lemenni a boltba kenyérért.
