Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíjjal véget ér a dolgos évek korszaka. Pedig egyre több hatvan feletti magyar dönt úgy: nem ül tétlenül otthon. Dolgozni nem csak a megélhetés miatt érdemes – hanem mert mozgásban tart, közösséget ad, és új értelmet ad a mindennapoknak. Az utóbbi hónapokban pedig olyan változások léptek életbe, amelyek kifejezetten kedveznek az idősebb munkavállalóknak.
Új szabályok, új lehetőségek
A magyar munkaerőpiac az elmúlt évben sokat változott: a nyugdíjasokat már nem csupán „segítőként”, hanem aktív, tapasztalt munkaerőként várják vissza. Az egyszerűsített foglalkoztatás, vagyis a rövid távú, alkalmi és szezonális munka szabályai pontosodtak – így átláthatóbbá vált mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára.

A módosítások 2025-ben két lépésben léptek életbe. Február 1-jétől megváltozott a 2010. évi LXXV. törvény, amely az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeit szabályozza: a munkáltatói közteher mértéke enyhén nőtt, a napi díjakat pedig a minimálbér százalékához igazították. Július 1-től pedig hatályba lépett az új 120 napos korlátozás, amely kimondja, hogy egy dolgozó évente legfeljebb 120 napot tölthet el ilyen formában – akár több munkaadónál összesen.
A munkáltató által fizetendő közteher így kiszámíthatóbb lett, a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás pedig továbbra is az egyik legkedvezőbb forma maradt: mindössze 15% személyi jövedelemadó terheli. Ez biztonságot ad mindkét félnek – a dolgozónak és a cégnek is.
Nem véletlen, hogy ma már több mint 150 ezer aktív nyugdíjas dolgozik országszerte, főleg részmunkaidőben. A Human Center és a Prohuman szövetkezetei szerint a cégek ma kifejezetten keresik az idősebb, megbízható munkaerőt.
Miért jó még dolgozni nyugdíjasként?
A munkába való visszatérés nemcsak anyagi előnyt hoz. Aki dolgozik, annak van napi ritmusa, célja, társasága – és ez az egyik legjobb recept a testi-lelki frissesség megőrzésére. Ráadásul a rugalmas, részmunkaidős lehetőségeknek köszönhetően ma már senkinek sem kell napi nyolc órát robotolnia.
„Sok nyugdíjas nem a pénzért, hanem az emberek miatt dolgozik” – mondja egy budapesti kertészeti vállalkozás vezetője. „Ők hozzák azt a türelmet, amit a fiatalabbak még tanulnak.”
Kertbarátok előnyben
A természet iránti szeretet, a gondoskodás és a kézügyesség mind olyan tulajdonság, amit a munkaerőpiac is nagyra értékel. A 60+ korosztály számára a kertészeti és szezonális munkák a legkeresettebbek.
Virágágyások gondozása, parkok karbantartása, dísznövények ültetése vagy akár a szüretelés – ezek mind olyan feladatok, amelyekhez nem feltétlenül kell fiatal erő, inkább tapasztalat és odafigyelés. Sok nyugdíjas dolgozik szállodák kertjeiben, zöldfelület-gondozó cégeknél vagy önkormányzati parkokban.
És aki inkább a csendesebb, beltéri munkát kedveli? Egyre több cég keres adminisztrációs segítőt, online ügyintézőt vagy telefonos ügyfélszolgálatost részmunkaidőben. A technikai tudás már nem akadály – sokan szívesen tanulnak új rendszereket, programokat is.
Néhány tanács, mielőtt belevágnál
Ha valaki nyugdíj mellett dolgozna, érdemes néhány dologra figyelni:
- Mindig legyen írásos megállapodás – még az alkalmi munkánál is.
- A 120 napos korlátot tartsd szem előtt – ennél többet nem lehet egyszerűsített foglalkoztatásban vállalni.
- A pihenés is fontos – a cél nem a kimerülés, hanem az aktív élet.
- Tisztázd a jövedelemhatárt, hogy a kereset ne befolyásolja a nyugdíjat.
Tapasztalatból érték lesz
A munkáltatók ma már felismerik: az idősebb munkavállalók a stabilitást, a lojalitást és a tudást hozzák magukkal. Ez különösen igaz a kertészeti területen, ahol a rutin és a gondosság felbecsülhetetlen.
Aki tehát szeret a természet közelében lenni, mozgásban maradna, és szívesen adná tovább tudását – annak most is bőven van lehetősége. Mert a munka nem mindig teher. Néha épp az teszi szebbé a napokat.
Az aktivitás nem kor kérdése
A nyugdíjas évek nem a lelassulásról, hanem az egyensúlyról szólhatnak: arról, hogy az ember megválassza, miben talál örömöt és értelmet. Legyen az a kert, egy közösség vagy egy részmunkaidős állás – a lényeg, hogy megmaradjon a kapcsolat az élettel, az emberekkel, a világgal. Mert a tapasztalat nem múlik el – csak új formát ölt.






