Mozgó ünnep.
Húsajó, huszjó, húshajó, hushajó, hadifalviak ajkán húsagyó, húsagyat, északi csángókén húshagyás, tréfás székely szóval csonthagyat, másként farsangháromnapok, háromnapok, farsang farka: ezek az elnevezések mind a húshagyókeddet rejtik.
Húshagyókedd egy mozgó ünnep (a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd), a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap, azaz a hamvazószerda előtti nap.
Ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani, másnap kezdődik a böjt.
Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválok, fesztiválok zajlanak, hiszen ez a farsangi szezon utolsó napja. Francia neve Mardi gras, szó szerint „kövér kedd”, angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal.
Érdekesség, hogy a karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét.
Zalában több faluban, így például Reszneken, Csesztregen, Milejszegen húshagyókedden ‘maskurázás’ a szokás.
Nappal, kora délután a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a ‘maskura’, kérdezgetik, ugratják egymást némi alkoholfogyasztással oldva a hangulatot.
Bogdán István: Régi magyar mulatságok
(részlet)
6. A farsang
Az új farsang beköszöntött,
Vígan lakjuk a Vízöntőt,
Dalra, táncra, maskarára
Legyél készen hamarfába,
Kiszabták a farsang hosszát,
Hamvazóra látod rosszát,
Mulassunk hát húshagyóig,
Míg farsangunk ki nem űzik.
