Tanácsok a demens betegekkel való kommunikációhoz.

Ahogy az ember idősödik, egyre több dolgot felejt el, vagy valami nem jut épp eszébe, ez teljesen természetes. Az emlékezetkihagyások a tejes élet során előfordulhatnak, de gyakoribbak és kifejezettebbek az időskorban. Ez egy normális, korral járó szellemi hanyatlás, ami nem azonos a Alzheimer kórral vagy a demenciával. Ugyanakkor számos esetben nehéz megkülönböztetni egymástól őket, különösen a demencia kezdeti, korai szakaszában. Ha bizonytalanság és aggodalom merül fel a szellemi képességek kapcsán, ne halogassuk az orvos, szakember felkeresését!

Mi az, ami természetes, és a korral jár?

Memóriavesztés és feledékenység. Memóriavesztés akkor fordul elő, amikor az agyunk kidobja a régi emlékeket, hogy helyet csináljon az újaknak. A feledékenység hanyagságra figyelmetlenségre utal, például amikor elfelejtünk egy találkozót.

Blokkolás. A blokkolás egy átmeneti zavar: az agy képtelen lekérni az információt vagy emléket.

Téves oktulajdonítás, azaz amikor az emberek helyesen emlékeznek az információra, de nem megfelelően hívják elő az információ forrását.

Befolyásolhatóság. A befolyásolhatóság azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk elhinni hamis, de meggyőző információkat, majd a memóriahiányokat ezekkel a hamis infókkal töltjük ki.

Memóriatorzulás. Olyan kognitív elferdülés, amely javítja vagy rontja a memória előhívását. Megakadályozhatja a memória előhívását, vagy befolyásolhatja az előhíváshoz szükséges időt, esetleg változtatja a memória tartalmát.

Mi a demencia?

A demencia egy sor tünetegyüttest magában foglal, többek közt a memóriagyengülést, az ítélőképesség és egyéb szellemi jellemzők hanyatlását. A demens betegek nehéznek találhatják az ismerős nevek felidézését, nem jutnak eszükbe a szavak, a feladatok, összekeverik a tárgyak helyét, nem emlékeznek rá, hogy mit mire használunk.

A demencia idővel rosszabb lesz, a folyamat lefutása változatos lehet, nagy mértékben függ a személytől és a demencia típusától is. Tipikusan nehéz a betegeknek új, nem túl régi emlékeket felidézniük, a gyerekkori, hosszútávó memória tovább ép marad.

Miként kommunikáljunk demens szeretteinkkel

Próbáljunk feléjük pozitív hangulatot sugározni, tiszteletteljes, kellemes stílusban.  Arckifejezésünkkel, hangtónusunkkal, fizikai érintéssel (ha szükséges) mutassuk a szeretetünket, figyelmünket. Még akkor is, ha a demens páciensek nem emlékeznek nevekre, helyekre, érzik, hogy ki az, aki valóban törődik velük. Ha kedvesen, gondoskodón közelítünk feléjük, és próbálunk segíteni, meg fogják ezt érezni.

Legyünk benne biztosak, hogy ránk figyel az illető. Szólítsuk nevén és használjunk nemverbális (szavak nélküli) jeleket is, hogy fenntartsuk az érdeklődését, magunkra hívjuk a figyelmét. Ne feledkezzünk meg a szemkontaktusról!

Ha másokkal beszélünk a betegről az ő jelenlétében, ne nevezzük „ő”-nek, használjuk a nevét!

Fogalmazzuk meg az üzenetünket tisztán, világosan! Mondjunk egyszerű szavakat, ne legyünk túl hosszúak. Beszéljünk lassan, ne emeljük fel a hangunkat, inkább halkítsuk le. Ha a másik fél nem érti meg elsőre, ugyanazokkal a szavakkal ismételjük el a mondandónkat. Ha akkor sem érti, várjunk pár percet, majd fogalmazzuk újra a kérdésünket. Bátorítsuk a másikat, ne mutassunk frusztrációt vagy türelmetlenséget.

Bontsuk le a tevékenységeket kisebb részekre, így kezelhetőek. A demenciában szenvedő embernek nehézsége van a mentális zsonglőrködéssel. Használjunk vizuális jeleket, bátorítsuk a beteget, hogy tegye meg, amit tud, óvatosan emlékeztetve azokra a lépésekre, amiket ismer, és segítve azokban, amiket már nem képes egyedül meglépni.

Nyugtatás, bátorítás, a szeretet mutatása, dicséret. Mutassuk ki, hogy törődünk vele, szeretnénk megérteni, segíteni akarunk. A demensek gyakran zavartnak, bizonytalannak, nyugtalannak érzik magukat. Ne felejtsük el, hogy az érzelmeik valósak, még akkor is, ha nem képesek úgy kifejezni magukat, ahogyan korábban.

Legyünk türelmesek, hagyjunk nekik időt a megnyílásra. Nagyon fontos a bizalom kiépítése. Ha szerencsénk van, megnyílnak felénk és megosztják velünk személyes, szórakoztató történeteiket életük valamely szakaszáról.

Forrás: seniorslifestylemag.com