Bajuszos sármőr.
1902. január 31-én született Aradon, Jermann Pál Gusztáv néven. A család sokat nélkülözött, a kisfiú szívesebben járt moziba, mint iskolába. Az első világháború alatt kiszökött a frontra és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza. Újságírógyakornokként dolgozott, Dániába készült. A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ott ragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára.
A végzést követően több színházban játszott, de igazán naggyá a filmvásznon vált: ő volt a jóképű, ellenállhatatlan amorozó. Jellegzetes bajsza mintegy 70 filmen (Hyppolit, a lakáj, Fűszer és csemege, Egy csók és más semmi, Valamit visz a víz) tűnt fel, vele kezdődött a némafilmgyártás és a hangosfilmek korszaka is Magyarországon.
Nők tízezrei rajongtak érte, de az ő szíve már rég foglalt volt, egy gyermekeit egyedül nevelő zsidó özvegyasszonyt vett feleségül, haláláig hű maradt hozzá. Ismert alakja volt a pesti éjszakai életnek, kedvelte a cigányzenét, a jó borokat, szeretett mulatni.
A háború rányomta a bélyegét az életére: a németek 1944-ben elhurcolták Sopronkőhidára. A harcok lezárását követően élt Amerikában és Izraelben, de végül hazatért. Betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta, 1959. augusztus 14-én hunyt el.
