Pozitív megszállottság.

Karikó Katalin Szolnokon született 1955. január 17-én. Kisújszálláson nőtt fel, támogató szülei mellett: édesapja hentes, édesanyja könyvelő volt. A család: a szülők, Katalin valamint testvére, Zsuzsi szerényen éltek.

A kislány már kisiskolásként megszerette a biológiát az Arany János utcai általános iskolában. Tanára, Tóth Albert felfigyelt az érdeklődő lányra, Katalin pedig nyolcadikosként megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt, az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el.

Középiskoláját is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.

Ezt követően Szegedre került, 1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését, az MTA ösztöndíjasaként. Itt kezdett el vírusokkal foglalkozni, 1985-ben létszámcsökkentés miatt azonban elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait.

Először Philadelphiában, majd Washingtonban dolgozott, ezután ismét visszatért Philadelphiába, ahol a módosított nukleozidokkal foglalkozott és a kollégák szkepticizmusa ellenére folytatta a mRNS-sel kapcsolatos kutatásait. 2013-ban Mainzba került, ahol pozitív értelemben továbbra is egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának.

2020-ban a Covid kirobbanásakor az addigi tudományos eredményei tették lehetővé, hogy villámgyorsan reagálva megalkossák a szintetikus mRNS alapú vakcinákat.

A 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és munkatársa, Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a Covid19 ellen.

Karikó Katalin férje Francia Béla, lányuk, Zsuzsanna amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős. Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.

Kiemelt kép: MTI