Kitartás a végsőkig.

1967-ben egy törékeny nő bátor lépésre szánta el magát: miközben a bostoni maraton jelentkezési lapját töltötte ki, keresztnevének csak a kezdőbetűit adta meg (K. V.), így a szervezők számára nem derült ki, hogy a jelentkező nő. Abban az időben hölgyek ugyanis nem indulhattak a versenyen.

Kathrine Switzert azonban ez nem érdekelte, ő futni akart.

Akkoriban úgy vélték, hogy a nők ilyen szintű sportolása nem vonzó. A hosszútávfutáshoz nagy izmokat, hosszú lábakat, maszkulin alkatot társítottak. Switzer viszont kifejezetten csinos nő volt, aki ráadásul fülbevalót és rúzst viselt, hogy még jobban ellentmondjon a sztereotípiáknak. Edzője, Arnie Biggs úgy vélte, hogy a törékeny nőnek túl sok lenne ez a verseny. Switzer viszont be akarta bizonyítani az ellenkezőjét, elkísérte az edzőjét és a barátját a maratonra, és 261-es rajtszámmal készenlétbe helyezkedett. Úgy döntött, hogy vállalja magát, nem úgy, mint Roberta Gibb, aki az előző évben titokban, kapucniban, regisztráció nélkül futotta végig a versenyt.

On this Boston Marathon Monday, we're especially grateful for Syracuse University alumna Kathrine Switzer. Switzer was…

Közzétette: Syracuse University Alumni – 2016. április 18., hétfő

Noha a többi versenyző izgatott és lenyűgözött lett egy nő jelenlététől, a verseny menedzsere, Jock Semple teljesen magánkívül volt. Üldözni kezdte a nőt és az erőszaktól sem riadt vissza. Ez jól látható a legendássá vált, sokat fotózott jelenetben, amikor is megragadta a nő vállát és ki akarta őt rántani a futamból. Az edzőjét, Arnie Briggst valóban a földre lökte, ám amikor Switzert próbálta visszahúzni, annak barátja, a tekintélyes méretű Tom Miller lépett közbe. Az egykori amerikai foci játékos és kalapácsvető könnyen leszerelte az izgága versenybírót. Semple kísérlete nem sikerült, a nő tovább futott. Félelme és megaláztatása dühös energiává változott: magáért, a női sportolókért, a nőkért futott.

https://www.instagram.com/p/B_KV7ftHHAP/?utm_source=ig_embed

Switzer végül 4 óra 20 perc alatt fejezte be a versenyt. Később megnyerte az 1974-es New York-i maratont, a Runner’s World Magazine pedig az évtized futónőjévé választotta.

View this post on Instagram

Hey Friends! The @261Fearless online weekly 'virtual meet runs' have become a basis for my core work during our isolation time. But in New Zealand time they are at 6:30 AM so I wake my husband Roger Robison who featured this photo of me thumping the floor in this wonderful @podiumrunner article about Virtual Racing. It's fascinating, he created this idea that since we can't go to a race, we can simulate it by all starting a race exactly at the same time wherever we are in the world. So at 8AM in New Zealand, we race our friends at 4PM in New York. Courses have to be accurate and it is astonishing how excited and nervous everyone is at the start, and how determined! It is a super way to refresh your workouts. Try it! And read this, you'll love Roger's wonderful writing–what a gift he gives us all! Cheers, @KathrineSwitzer #261fearLESStogether #261Fearless #TellHerSheCan #AdidasWomen #AdidasRunning #Runwith261 #PodiumRunner https://www.podiumrunner.com/culture/still-hungry-at-eighty-training-alone-and-racing-virtually/

A post shared by Kathrine Switzer (@kathrineswitzer) on

70 évesen, 2017-ben újra végigfutotta a távot Bostonban. Ugyanazt a rajtszámot viselte, mint anno (261-es), amikor történelmet írt. Seniorként alig 10 perccel később ért célba. Most 73 éves, és még mindig rendkívül aktív: könyveket ír, előadásokat tart, televíziós kommentátorként dolgozik.

Kiemelt kép: kathrineswitzer.com