Dalba foglalt üzenetek.

1946. március 7-én született Pélyen. Pályafutása 15 éves korában indult, amikor osztálytársával, Gergely Ágival előadták a Gézengúz című számot a Ki mit tud?-on. Ezt követően keresték meg őt az amatőrként játszó zenekarok, az Omega, az Illés és a Metro.

1967-ben övé lett az Ezek a fiatalok c. film egyik főszerepe.

Ez az első olyan hazai filmalkotás, ami célul tűzte ki egy korszak fiatal generációjának, életérzésének és vágyainak kifejezésre juttatását. A filmben felcsendülő – Bródy János által írt – „Szőke Anni balladája”, a „Mr. Alkohol” és az „Ez az a ház” című dalok már körvonalazzák azt a művészeti és szakmai irányt, amely jellemzi Koncz Zsuzsa munkásságát mind a mai napig.

Az 1970-es évektől sorra jelentek meg dalai, albumai.

Többet közülük betiltottak politikai üzeneteik miatt, ez történt például a Jelbeszéd c. lemezzel. A folyamatos cenzúra miatt 1974-ben a „Gyerekjátékok” című lemezén („Egész más ez a játék…”) először egyértelműen utal a politikai környezet elhidegülésére, majd a „Kertész leszek” című albumán már csak kizárólag megzenésített verseket énekelt. Ezeket a verseket viszont úgy hangszerelték és adták elő, hogy azokból a rendszer visszásságaira érzékeny fiatalok tisztán kivehették a művészek üzeneteit.

Bejárta Európát, koncertezett az USA-ban is.

A Fonográf együttes megszűnése után kezdett igazán szólókarrierbe. Szókimondó dalai, sajátos, tiszta, választékos előadásmódja több évtized alatt sem vesztett értékéből. 98 hazai lemez, számtalan kitüntetés (köztük a Kossuth-díj) és olyan dalok kísérik pályáját, mint a „Ha én rózsa volnék”, „Keresem a szót”, „Ne vágj ki minden fát!”, „A Kárpáthyék lánya”, „Ég és Föld között”.