Amikor az ember egy bizonyos kor után azon kapja magát, hogy a kulcsát gyakrabban keresi, mint a fiatalkorában a diszkót, akkor felmerül a kérdés: vajon mit tehetünk az emlékezetünkért? A válasz nem feltétlenül a keresztrejtvények és sudokuk végtelen sorában rejlik – egy friss kutatás szerint a legegyszerűbb megoldás ott van a lábunk alatt: a séta.
A kutatás, ami kimozdít a fotelből
Egy 2024 végén publikált tanulmányban amerikai kutatók 480, 50 év feletti résztvevőt vizsgáltak, akik különböző intenzitású mozgásprogramokat követtek három hónapon keresztül. Az eredmények egyértelműek voltak: azoknál, akik rendszeresen sétáltak, javult a hippocampus – vagyis az emlékezetért felelős agyterület – működése. Ráadásul a séta még a hangulatot is felturbózta, így dupla nyereség, szemben az otthon magányosan töltött rejtvényfejtéssel.
Miért pont a hippocampus?
A hippocampus olyan az agynak, mint egy könyvtár: ide gyűjtjük az emlékeket, és innen vesszük elő őket, amikor szükség van rájuk. A kutatás szerint a rendszeres mozgás növeli a vérellátást, ezáltal több oxigén és tápanyag jut el ehhez az agyi területhez. Magyarul: minden megtett lépéssel „polcot törölgetünk” a könyvtárban, hogy könnyebb legyen megtalálni, amit keresünk.
Sudoku vs. séta – ki nyer?
Persze nem kell a sudokut kidobni az ablakon – a szellemi kihívásoknak is megvan a szerepük. De a kutatás rávilágított: míg a rejtvények főként a logikai és problémamegoldó képességeket tartják ébren, a séta az agy fizikai állapotát javítja. Így ha a memóriát szeretnénk hosszú távon frissen tartani, a kettő kombinációja a legütősebb: séta közben például fejben megoldani egy rejtvényt – garantált két legyet egy csapásra.
Nem mindegy, hogyan sétálunk
A kutatók szerint nem kell maratonra készülni: már napi 20-30 perc tempós séta is elegendő a jótékony hatáshoz. A lényeg a rendszeresség, nem az olimpiai teljesítmény. Az is számít, hol sétálunk: a zöld környezet, a természet közelsége különösen jó hatással van a stressz csökkentésére és az agyi regenerációra. Egy erdei ösvény tehát többet ér, mint a pláza folyosója.
Idősebb korban még fontosabb
Egy bizonyos kor után a hippocampus természetes módon zsugorodni kezd, és ezzel együtt gyengül a memória. A rendszeres séta azonban bizonyítottan lassítja ezt a folyamatot. Olyan ez, mint egy ingyenes időnyerő játék: minden megtett lépéssel egy kicsit visszatekerjük az agyi homokórát.
Lépjünk rá az emlékezet ösvényére
Összességében tehát a tudomány üzenete világos: a séta nemcsak a lábainkat, hanem az agyunkat is fitten tartja. Nem kell hozzá drága kondibérlet, elég egy kényelmes cipő és egy kis elszántság. Ha legközelebb azon tűnődünk, hogy miért nem ugrik be a szomszéd neve, induljunk el egy körre a parkban – lehet, hogy mire visszaérünk, már eszünkbe is jut.
Forrás: American Journal of Geriatric Psychiatry, 2024.
