A sarokfájdalom a leggyakoribb mozgásszervi panaszok egyike, amely világszerte emberek millióinak rontja az életminőségét. Magyarországi becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10–15%-át érinti életében legalább egyszer ez a probléma, a sportolók körében pedig a lábfájdalmak mintegy negyedéért felelős. A Sherlock Rehab szakértői azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a panasz valódi oka nem mindig ott van, ahol a fájdalmat érezzük.
A sarokfájdalom mögött álló mechanizmus sokkal összetettebb, mint azt elsőre hinnénk. Miközben sokan a cipők hibájára, gyulladásra vagy sarkantyúra gyanakodnak, egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fájdalom kialakulásában akár távoli testi elváltozások is kulcsszerepet játszanak. Ezek lehetnek régi sérülések, különböző műtéti hegek, bizonyos kötőszöveti feszültségek, idegi irritációk, de akár még belső szervi elváltozások is.
Vaski Sára, manuálterapeuta szerint a testünk egy rendkívül összefüggő rendszer – ha ebben a rendszerben valahol megbomlik az egyensúly, az akár egészen távoli pontokon is gondokat okozhat. Emiatt sem elegendő csak a fájdalom helyét kezelni, hanem összetett szemléletre van szükség.
A sarok felépítése: komplex struktúra, nagy terhelés
A láb anatómiai szerkezete az emberi test egyik legösszetettebb rendszere: több mint 25 csont, számtalan ízület, ín, izom és szalag dolgozik együtt. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a talpi bőnyének (plantar fascia), amely egy erős, rostos kötőszöveti lemez. Ez a sarokcsont talpi részétől húzódik a lábujjak tövéig, részt vesz a talpboltozat megtartásában, valamint a járás során fellépő erőhatások csillapításában.

Fontos szereplő még az Achilles-ín, amely a vádli izmait köti a sarokcsonthoz. A talpi bőnye és az Achilles mechanikailag összekapcsolódik, így a vádli, a sarok és a talp működése egy biomechanikai egységet alkot. Ezért is lényeges, hogy a sarokfájdalmat mindig nagy körültekintéssel közelítsük meg.
Több mint gyulladás: a sarokfájdalom valódi okai
Félrevezetőek lehetnek a köznyelvben elterjedt „sarokgyulladás” kifejezés, mert a legfrissebb kutatások eredményei szerint a fájdalom gyakran nem akut gyulladásból ered, hanem a már hosszabb ideje fennálló kötőszöveti elváltozásokból.
A sarkantyú, vagyis a sarokcsonton megjelenő csontkinövés sem minden esetben nevezhető bűnbaknak. Ugyan a röntgenfelvételeken gyakran látható, a kutatások szerint azonban nem áll egyértelmű összefüggésben a fájdalom mértékével.

A probléma gyökere ezért sok esetben máshol keresendő: ilyen kiváltó okok lehetnek a régi sérülések, a térd- vagy csípőműtétek, de a hasi műtétek (császármetszés, vakbélműtét) is hozzájárulhatnak a panaszok megjelenéséhez. Ezek jelentős mértékben megváltoztathatják a fasciarendszer, azaz az izompólyák rugalmasságát, mozgását. Amennyiben a fascia letapad, besűrűsödik, akkor a test többi része kénytelen kompenzálni – gyakran pont a sarok lesz az, ahol megjelenik a fájdalom.
Kiváltó ok lehet az idegi érintettség is. Ha például a gerinc ágyéki szakaszán nyomás alá kerül egy ideg, az fájdalmat sugározhat a sarokba. Hasonló tünetet okozhatnak neuropátiák vagy alagút szindrómák is.
Tévhitek csapdájában
A sarokfájdalommal kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban. Sokan azt hiszik, hogy a probléma oka kizárólag csak a rossz cipő vagy a lúdtalp lehet. A kutatások azonban azt mutatják: nincs olyan univerzális „tökéletes cipő”, amely mindenkinek egyformán jó megoldást nyújtana – mindenkinek más a lábformája, járásmintája, izomegyensúlya.
Ugyanígy, a talpbetét is csak tüneti enyhülést hozhat, de ritkán szünteti meg a valódi kiváltó okot.

A pihentetés sem jelent végleges megoldást – lehet, hogy átmenetileg csillapítja a fájdalmat, de hosszú távon nem szünteti meg a kiváltó okokat, így a tünetek újra és újra visszatérnek.
Mit tehetünk a sarokfájdalom ellen?
Lényeges, hogy a kezelés egyénre szabott legyen, ezért mindig egy részletes állapotfelméréssel kezdődik. A terapeuta ilyenkor nemcsak a fájdalom helyét, hanem az egész test működését figyelembe veszi. A kiváltó ok azonosítása után következik a személyre szabott kezelési terv elkészítése, amely többféle terápiás módszer kombinációja is lehet.
Hatékony lehet az irányított nyújtás, amely nemcsak a vádlit, hanem a talpi bőnyét is célozza. A kezelések során alkalmazott eljárások között megtalálható a manuálterápia, a fascia kezelés, a neurodinamika, illetve az egyénre szabott gyógytorna is. Eredményesek a kombinált megközelítések is, például a már említett manuálterápia, ízületi mobilizációval és lágyrészkezeléssel kiegészítve.

Gyakran alkalmaznak sikeresen fascia manipulációs technikákat – mint például a Stecco-féle módszert vagy a trigger pont kezeléseket –, amelyekkel a letapadásokat oldják. Amikor az derül ki, hogy a fájdalom idegi eredetű, akkor az ideg felszabadítására koncentrálnak. Nem mindenkinek ugyanaz a megoldás, itt a kulcs a test egészének megértése.
Tapasztalatok szerint a legtöbb makacs sarokfájdalom hátterében az áll, hogy a korábbi kezelések nem a valódi okot célozták meg. A fájdalom helye csak egy tünet, a sikeres terápia alapja pedig a helyes diagnózis, és a személyre szabott kezelés, amivel valóban tartós eredményeket lehet elérni.
A cikk szerzője: Vaski Sára, szenior gyógytornász, manuálterapeuta
Forrás: sherlockrehab.hu






