Ki ne látott volna már színesre festett, egymásba rakható fafigurákat, amelyek mindig kisebb és kisebb változatban bukkannak elő, míg végül egy aprócska baba marad a kezünkben? Ez a híres orosz matrijoska – vagy ahogy sokan mondják, „orosz matrjoska” –, amely egyszerre játék, dísztárgy és kulturális szimbólum. A világon mindenhol ismerik, a szuvenírboltok kötelező kelléke, mégis minden példány egy kicsit más, egy kicsit személyesebb. De hogyan lett egy egyszerű fakéregből világhírű baba-család?
Egy japán vendég, aki megváltoztatta a történelmet
Kevesen tudják, de a matrijoska ötlete nem teljesen orosz eredetű. A 19. század végén egy japán fafaragó ajándékaként érkezett Moszkvába egy egymásba rakható bábukészlet, amely buddhista szenteket ábrázolt. Az orosz kézművesek viszont nem hagyták annyiban: gyorsan átalakították a saját ízlésük szerint. Így született meg a kendőt viselő, piros arcú parasztasszony alakja, aki azonnal meghódította a vásárokat. A legenda szerint az első orosz matrijoskát 1890 körül Vaszilij Zvjozdocskin fafaragó és Szergej Maljutyin festő készítette Abramtsevo művésztelepén.
A név mögött rejlő titok
De miért pont „matrijoska”? A név az orosz „Matryona” női névből származik, amely a falusi asszonyok körében gyakori volt. A szó a latin „mater”, vagyis „anya” gyökérszavából ered, így nem véletlen, hogy a legnagyobb baba az „anyafigura”, aki a többieket – gyermekeit – rejti magában. Így lett a matrijoska egyszerre játék és a termékenység, az anyaság szimbóluma. Olyan, mint egy kézzel fogható családfa, ahol minden generáció elfér egymásban.
Baba a babában – és még egy baba!
A matrijoska legnagyobb varázsa a végtelennek tűnő rétegződés. A kíváncsi gyerekek mindig újabb és újabb babát fedeznek fel, a felnőttek pedig elmerengenek azon, mennyire találó ez az élet metaforájaként: bennünk is ott lapulnak rétegek, amelyeket csak idővel fedezünk fel. A legkisebb baba, amely már nem nyílik tovább, gyakran a gyermeki tisztaság vagy a lélek szimbóluma. Ez az egyszerű, de zseniális ötlet tette a matrijoskát halhatatlanná.
A babák, akik politikát csináltak
A matrijoska hamar túlmutatott a népművészeten. A 20. században megjelentek a politikusokat ábrázoló változatok: Leninből, Brezsnyevből, Gorbacsovból és még Putyinból is készült „baba-szett”. Ezek a humoros és gyakran ironikus kiadások mára gyűjtői darabokká váltak, és sokszor többet mesélnek a történelemről, mint egy tankönyv. De Hollywood sem maradt ki: popsztárokat, filmszereplőket és sportikonokat is megörökítettek matrijoska formában.
Miért szeretjük mégis ennyire? – Nosztalgia a tenyerünkben
A nosztalgia egyik oka, hogy a matrijoska minden generáció számára jelent valamit. A gyerekeknek játék, a felnőtteknek kézműves remekmű, a turistáknak színes emlék. És mindig van benne meglepetés: amikor az ember azt hiszi, már a legkisebb babát tartja a kezében, gyakran előkerül még egy aprócska figura. Ez a kiszámíthatatlan varázs az, ami mindenkit lenyűgöz.
A világ körül utazó baba
A matrijoska az orosz kultúra egyik legismertebb szimbólumává vált. Kiállításokon, múzeumokban, de még divatbemutatókon is feltűnik. Míg régen kézzel festették őket a falusi asszonyok, ma már modern gyártósorokon is készülnek – de az igazi értékük továbbra is a kézzel festett, egyedi darabokban rejlik. Egyes családoknál generációról generációra öröklődnek ezek a babák, és minden karcolásuk egy-egy történetet hordoz.
Tanulság – A matrijoska, ami sosem fogy el
A matrijoska egyszerre humoros és szimbolikus: mindig van benne „még egy réteg”. Talán ezért vált világszerte ismertté és szeretetté. Nemcsak Oroszország jelképe, hanem a játékosságé, a családé és a kézművességé is. És ki tudja? Talán mindannyiunkban ott lapul néhány „belső baba” – olyan rétegek, amelyeket csak akkor találunk meg, ha elég türelmesen nyitogatjuk az életet.
