Mindannyiunkban felmerül a kérdés, vajon, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, mekkora összegre számíthatunk? Cikkünkben ennek a kérdésnek jártunk utána.

A jelenlegi mutatók alapján a magyarországi nyugdíjrendszer helyzete aggasztó lehet, rengeteg hírt  is hallani ezzel kapcsolatban. Ezeknek pedig sajnos valóságalapja is van, ugyanis az elemzések szerint már 8-10 év múlva problémák lehetnek a nyugdíjakkal. Így ez azokat fogja érinteni elsősorban akik ekkor mennek majd nyugdíjba.

Akik viszont most állnak a nyugdíjkorhatár elérése előtt, még a jelenlegi számítások szerint kapják majd járadékukat, azonban hosszútávon ők is érezni fogják a rendszer hanyatlásának következményeit.

De pontosan mi alapján kerül kiszámításra a nyugdíjunk? Nézzük meg részletesen!

Csökkenő nyugdíjunk okai a társadalmunkban keresendők

A nyugdíjak kiszámítása azon alapszik, hogy hány nyugdíjas korú és hány aktív korú, dolgozó állampolgár él hazánkban.

A nyugdíjak alapját elsősorban a munkáltatók által befizetett adók adják, amit az állam más forrásokból egészít ki. Azonban az elöregedő társadalmunk miatt egyre kevesebb aktív korúval számolhatunk, így egyre kevesebb az utánuk befizetett adó. Ezáltal pedig sajnos egyre kevesebb a nyugdíj mértéke is.

A társadalom elöregedése több változás együttes hatásában keresendő:

  • Egyre csökken a fiatalok gyermekvállalási kedve, emiatt csökken az aktív korúak száma.
  • Az életmódunk fejlődésének köszönhetően, magasabb a várható élettartam, egyre tovább élünk, ezért egyre több a nyugdíjas korú.

Mint látható, ezen két folyamat eredménye, hogy a fiatalok száma csökken, az időseké pedig nő. Így egy-egy aktív korú lakosnak egyre több nyugdíjast kell eltartania.

Hogyan számolhatunk?

A nyugdíj kiszámítását több tényező határozza  meg. Vegyük most ezeket sorra!

Egyrészt számításba kerül a megszerzett korábbi jövedelem, ami nem csak az utolsó 5 ledolgozott évre vonatkozik, hanem az 1988. január 1. után megszerzettre is, az infláció mértékével arányosítva.

A ledolgozott évek számán múlik, hogy a korábban megszerzett jövedelem hány százalékát kapjuk majd meg nyugdíjként. Minimum 20 év szolgálati idő szükséges ahhoz, hogy elérjük a nyugdíjkorhatárt, ekkor a korábbi jövedelmünk 53%-ára számíthatunk.

Minden további munkában töltött évvel emelni tudjuk ezt a százalékot, így 25-36 év után évente 1-1% többletet kapuk. 37-40 év között 1,5%, 40 év felett pedig évenként 2%-al növekszik a nyugdíjunk.

Így, ha az elkövetkezendő pár évben megyünk nyugdíjba, ezen számítás alapján várhatóan a korábbi nettó jövedelmünk átlagértékének a 60-70%-át fogjuk megkapni juttatásként. Más a helyzet azonban, ha csak később, 8-10 év múlva érjük el a nyugdíjkorhatárt.

Ha szeretnénk tudni, mi vár ránk ebben az esetben, akkor ennek pontos kiszámításához az állami nyugdíjkalkulátor nyújt segítséget, így pár perc alatt megtudhatjuk, mire számíthatunk majd a későbbiekben!

Hol a probléma?

A társadalom változásai hosszabb időszak alatt következnek be, így akik pár év múlva érik el a nyugdíjkorhatárt, a jelenlegi rendszer szerinti összegre számíthatnak. Azonban, ha addig még akár 10-15 év is előttünk áll, jóval alacsonyabb nyugdíjat kaphatunk majd.

Ezért számukra a probléma abban mutatkozik meg, hogy a megkapott nyugdíjukat nemcsak az fogja adni, hogy mennyi járulékot fizettek be utánuk, mekkora volt a nettó keresetük és hány évet dolgoztak le. A nyugdíjösszegek mértékét a fentebb említett társadalmi hatások következményei is befolyásolják majd.

Ugyanis hiába törekszünk magasabb jövedelemre, nagyobb mértékű járulékfizetésre, a társadalom elöregedésének hatására a nyugdíjfizetésre fordított állami kassza tartalma folyamatosan csökken. Korábban több aktív korú kevesebb nyugdíjast tartott el, ez a helyzet mára viszont megfordult és a kevesebb aktív korúra hárul az a feladat, hogy a megnövekedett számú nyugdíjas korosztályt eltartsa.

Ebből következik az a probléma, hogy a körülbelül 10 év múlva nyugdíjba kerülők havi járadéka lényegesen csökkenni fog – az egyébként már most is alacsony összeghez képest.

Mi a megoldás?

A probléma ellen az állam számos lépést tehet, ami javíthat a jelenlegi nyugdíj helyzeten. Ilyen például a befizetett járulékok növelése, a nyugdíjkorhatár emelése vagy a gyermekvállalás ösztönzése is.

Azonban fontos megemlíteni, hogy mi magunk is gondoskodhatunk arról, hogy kiszámítható jövő álljon előttünk. Ezek azok a megoldások, melyek az állami befizetésektől függetlenül kezdeményezhetőek és kiválóan alkalmazhatóak a nyugdíjösszeg kiegészítéseként.

Számos megtakarítási rendszer működik, amik azt hivatottak elősegíteni, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy a nyugdíjra hagyatkozva minimális jövedelemből kelljen majd megélnünk. A nyugdíjcélú előtakarékosságok külön előnye, hogy az állam adókedvezményekkel ösztönzi ezeket, így minden félrerakott összeghez támogatást kapunk adóvisszatérítés vagy adójóváírás formájában.