Fény az éjszakában.
Franciaország középső és nyugati részein a 12. században a falvakban élő emberek kis tornyokat állítottak fel, amelyeknek a felső részén ablakok figyeltek. Ide kerültek a lámpások, amitől a tornyocskák leginkább világítótornyokra emlékeztettek, noha nem volt a közelben tenger. A ’Holtak lámpásai’ néven ismertté vált szerkezetekről úgy vélték, hogy a temetők elhelyezkedését jelzi. Ez azonban biztosan nem igaz, mert a tornyok egy részének a közelében sem volt sírkert.
A lámpások különféle méretben és alakban készülhettek, de általában oszlopszerűek voltak, kúpos tetővel, a csúcsukon kereszttel. Az alsó részen egy pici bejáraton keresztül a belsejükbe lehetett jutni, így a lámpát alkonyatkor egy csiga segítségével a magasba tudták emelni.
A tornyok pontos eredete és rendeltetése a szakértők között is vita tárgyát képezi.
Néhányan úgy vélik, hogy eredetileg a Mórok lámpásainak és nem a Holtak lámpásainak nevezték őket, de mivel a francia kifejezések (maures és morts) nagyon hasonlatosak egymáshoz, idővel valahogy összekeveredtek a szavak.
Ha alaposan áttanulmányozzuk a lámpások térképét, akkor azt látjuk, hogy főként ősi utak mellett, elsősorban zarándokutak mellett bukkanhatunk rájuk. Vagyis ezek a lámpácskák egyszerűen irányjelzők lehettek a korabeli utazók számára.
Számos ilyen lámpácskát találunk az ország különböző pontjain és némelyiket sajátos rejtély övezi. Különös, de van köztük olyan, amelyik épp úgy fest, mint egy 3000 km-rel arrébb lévő kastély egyik kéménye.
Egyébként ezek a lámpások nem korlátozódnak Franciaországra, noha ott fordulnak elő legnagyobb számban. Akad azonban belőlük Angliában, Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is.
https://www.flickr.com/photos/pays-montmorillonnais/5683251191/
