A szigetelt épületnek van néhány nagyon komoly előnye.

Sőt, szinte csak előnye van, de nézzük, mik ezek és milyen viszonyban állnak az egészségünkkel? Az első szempont talán nem is egészség, hanem a komfort felől közelítjük meg, bár ha komfortosan, jól érezzük magunkat, az az egészségünkre is kihat.

Egy szakszerűen szigetelt épületben jóval kevesebb fűtéssel érhetjük el azt, hogy a kellő hőfok legyen otthonunkban. Ugyanígy a nyári időszakban kevesebb energiát kell elhasználnunk ahhoz, hogy kellemes időjárás legyen a szobákban.

Az egészséges otthon szempontjából elengedhetetlen a megfelelő homlokzati, lábazati és födémszigetelés kialakítása. Amennyiben nincs szigetelés a födémen, falakon, vagy rosszul kivitelezték a szigetelőanyag elhelyezését, hőhidak alakulnak ki a mennyezeten, falakon. Ez a fal vizesedéséhez, penészedéshez vezethet, ami pedig már komoly egészségügyi problémákat okozhat rövid- és hosszútávon egyaránt.

Ilyenkor állandó huzatot érezhetünk a lakás egyes pontjain akkor is, amikor ablak-ajtó csukva. A másik jellegzetes hőhíd-tünet télen mutatja meg magát, amikor kint lehűl az idő, és a falazat belső oldala is hideg lesz, ráadásul nedvesedni kezd a fal, esetleg penészfoltok jelennek meg a sarkokban. A födém és a falazat találkozásánál vagy az aljzat és a fal találkozásánál. Ilyenkor biztosra vehetjük, hogy baj van a szigeteléssel.

De a penészedés, nedvesedés sajnos nem csak esztétikai probléma, ha huzamosabb ideig élünk nedves, penészes falak között, akkor a szervezetünkben komoly légúti betegségek alakulhatnak ki.

A penésznek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. Akik légzőszervi betegségtől szenvednek vagy legyengült az immunrendszerük, a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, és ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak. Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különösen fontos, hogy hosszabb távon kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.

Ha rossz az épület hőszigetelése, akkor aránytalanul sok hőenergia távozik, vagyis jelentősen nagyobb mennyiségű gázt, biomasszát, fűtőanyagot kell elhasználnunk ahhoz, hogy komfortos hőmérséklet legyen az otthonunkban. A nyári kánikulában pedig a rosszul szigetelt épület hőhídjain külső hőség jut be a házunkba. Egekbe szökik a villanyszámla, amíg a klímával legyűrjük a hőséget, hogy élhető legyen az otthonunk.

Az épület energetikai komplexitását figyelembe vevő szigeteléssel azonban megakadályozhatjuk a hőhidak kialakulását és így gátat vethetünk a penészgombáknak is. Fontos azért megjegyezni, hogy a legjobban szigetelt háznál sem úszhatjuk meg a rendszeres és szakszerű szellőztetést ahhoz, hogy a háztartásban keletkező pára (pl. ami a főzés, mosogatás, takarítás, teregetés során keletkezik) ne csapódjon ki a falakon, hanem távozzon el az épület belső tereiből.

Ha gyakran szellőztetünk és a lakás levegőjét időnként lecseréljük, a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon. Több féle szellőztetési technika létezik, ezekről részben már írtunk. Az első a résszellőzés, ilyenkor résnyire nyitjuk az ablakot, ez az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont alapos légcserére ne számítsunk. A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője. A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le.

De nem káros az egészségre maga a szigetelőanyag?

A szigetelőanyagokkal kapcsolatban néha felmerül a laikus kérdés, hogy rendben, leszigeteltük az otthonunkat, de nem épp a kőzetgyapottal fogunk újabb allergiás betegséget hozni a házba? A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak, természetes alapanyagokból készül, újrahasznosítható, minősül veszélyes hulladéknak, élettartama pedig megegyezik az épület élettartamával. Az is az igazsághoz tartozik, hogy bár természetes alapanyag, az előállításához magas energiafogyasztás szükséges.

De mi a helyzet az üveggyapottal? Megnyugtatunk mindenkit, hogy a fújható üveggyapot is környezetbarát, a szigetelés egészségre ártalmatlan. A környezetre veszélytelen (nem tartalmaznak hajtógázokat, 100%-ban újrafelhasználhatók), nem számít veszélyes hulladéknak.

Itt fontos kitérni arra, hogy üveggyapotból van sárga, barna és fehér üveggyapot. A sárga tartalmaz formaldehidet, az üvegszálak felületét fenol-formaldehid gyantával vonják be, így biztosítva az üvegszálak egymáshoz ragadását. A fehér fújható üveggyapot kötőanyag nélkül készülnek, színtiszta ásványgyapot, nem tartalmaznak kötőanyagot, kiváló beltéri levegőminőség tanusítvánnyal rendelkezik, azaz a belső levegő minőségének megőrzésére vonatkozó szabályozás alapján kiváló anyagként lett minősítve.

A nyílászárók állapotát is vizsgáljuk felül, hogy jól működjön a szigetelés!

Az épület egységes, komplex működéséhez lényeges elem a nyílászárók állapota. Ha rosszak a tömítések, a szigetelés vagy a vasalat, akkor nem tud a nyílászáró megfelelő módon működni. Vagyis rossz lesz a hő és hangszigetelés, nem lehet szakszerűen szellőztetni és még esztétikailag sem szép egy elöregedett nyílászáró. Ahhoz, hogy ne legyen huzatos a lakás és komfortosan érezzük benne magunkat, cseréljük ki a tömítéseket, állítsuk be a vasalatot. Ha viszont az ablak, ajtó profilja már repedezett, elöregedett, cseréljük ki modern, jól funkcionáló nyílászárókra.

Valóban csökken a háztartás károsanyag kibocsátása?

A szakszerűen leszigetelt épület kevesebb energiát fogyaszt, vagyis ahhoz, hogy komfortosan érezzük magunkat otthonunkba, ritkábban kell bekacsolni a kazánt vagy a légkondit. Azzal, hogy ezek az eszközök kevesebb energiát fogyasztanak, jelentősen csökken a háztartásunkból a levegőbe, környezetbe kerülő káros anyag mennyisége. Így nemcsak a saját, de környezetünk egészségére is tekintettel vagyunk.

Összességében a jól szigetelt ház komfortosabb lesz, csökkentjük (vagy akár meg is szüntetjük)  a penészedés lehetőségét és ha környezetbarát szigetelőanyaggal dolgozunk (pl. ásványgyapottal), a szigetelőanyag sem hat károsan a lakók egészségére. Mindezek felett csökken az épület üzemeltetésére használt energia előállítás során keletkező káros anyagok mennyisége.