A közösségi média az egyik legfontosabb hírforrás lett, de egyben a félretájékoztatás egyik fő terjesztője is. Nap mint nap találkozunk olyan politikai hírekkel, amelyekről később kiderülhet, hogy pontatlanok vagy teljesen hamisak. De miért osztják meg ezeket az emberek? Egy 2024-ben publikált átfogó kutatás segít megérteni a mögöttes pszichológiai és társadalmi mechanizmusokat.
A félretájékoztatás pszichológiája: mi áll a háttérben?
A kutatók szerint a hamis politikai információk terjedése mögött több különböző tényező áll, amelyek gyakran egymással is összefüggenek:
- Érzelmi reakciók és figyelemfelhívás – A közösségi médiában gyorsan terjednek az érzelmeket kiváltó tartalmak. Egy szenzációs politikai hír – még ha hamis is – sokkal több megosztást kaphat, mint egy objektív elemzés. Például egy hír arról, hogy egy politikai vezető „betiltaná a nyugdíjakat”, gyorsan lángra lobbanthatja a közösségi hálót.
- Megerősítési torzítás – Az emberek hajlamosak olyan információkat előnyben részesíteni, amelyek megerősítik már meglévő nézeteiket. Ha egy hír illeszkedik a politikai meggyőződésükhöz, kevésbé hajlamosak ellenőrizni annak hitelességét.
- Intuitív gondolkodás vs. analitikus megközelítés – A kutatás szerint azok, akik inkább megérzéseikre hagyatkoznak a döntéshozatal során, nagyobb eséllyel osztanak meg hamis információkat, míg az analitikus gondolkodás csökkenti ennek esélyét.
- Személyiségjegyek és gondolkodási minták – A „pozitív szkizotípia” nevű személyiségjegy (mely olyan tulajdonságokat foglal magában, mint a paranoia, gyanakvás és a szokatlan gondolkodási minták) szintén összefügghet az álhírek terjesztésével.
Hogyan vizsgálták a kutatók a hamis információk terjedését?
A Buchanan és munkatársai által végzett tanulmány négy különböző vizsgálati módszert alkalmazott összesen 1 916 amerikai résztvevő bevonásával:
- Online kérdőívek – A résztvevők politikai meggyőződését, személyiségjegyeit és megosztási szokásait vizsgálták.
- Hírcímek értékelése – A kutatók valós és hamis politikai híreket mutattak be a résztvevőknek, és megkérdezték, mennyire tartják igaznak őket, illetve megosztanák-e.
- Valós közösségi médiás adatok elemzése – A kutatók Twitter-bejegyzések és más közösségi médiás aktivitások vizsgálatával mérték, hogy milyen tényezők befolyásolják a valódi megosztási viselkedést.
- Kísérleti manipuláció – A résztvevőket olyan környezetbe helyezték, ahol különböző érzelmi vagy logikai ösztönzőket kaptak, hogy megvizsgálják, mi befolyásolja az információk terjesztését.
Konkrét példák a félretájékoztatásra
A kutatók olyan valós eseteket is elemeztek, amelyekben hamis információk terjedtek el a közösségi médiában:
Manipulatív képek és idézetek – Egy politikai kampány alatt egy kép terjedt el, amelyen egy vezető egy ellentmondásos kijelentést tett. Később kiderült, hogy a kép manipulált volt, de addigra milliók látták és osztották meg.
Fiktív statisztikák – Egy népszerű politikai poszt állította, hogy egy ország lakosságának 70%-a támogat egy bizonyos törvényjavaslatot, miközben semmilyen valós adat nem támasztotta ezt alá.
Túlzó következtetések – Egy tanulmány eredményeit szándékosan félremagyarázták, hogy egy politikai pártot rossz színben tüntessenek fel, noha a kutatás nem ezt bizonyította.
Hogyan védhetjük magunkat a hamis információk ellen?
A kutatók szerint több módszer is segíthet csökkenteni a félretájékoztatás terjedését:
- Légy kritikus olvasó! – Ha egy hír túl szenzációs, mindig ellenőrizd több forrásból is.
- Gondolkodj analitikusan! – Mielőtt megosztasz egy hírt, kérdezd meg magadtól: „Tényleg logikus ez?”
- Tanítsd meg másoknak is! – Az ismerősök és családtagok figyelmeztetése szintén segíthet a félretájékoztatás megfékezésében.
- Jelentsd az álhíreket! – Sok közösségi média platform lehetőséget biztosít a félrevezető tartalmak bejelentésére.
A közösségi média felelőssége és a jövő kilátásai
A közösségi média platformoknak is egyre nagyobb szerepük van az álhírek terjedésének megakadályozásában. Az olyan kezdeményezések, mint a tényellenőrző szolgáltatások és a hamis információk visszaszorítására irányuló algoritmusok, segíthetnek csökkenteni az álhírek befolyását. Azonban a legfontosabb tényező továbbra is a felhasználók tudatosságának növelése.
Mindenki felelős a megosztott információkért
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a félretájékoztatás terjedésének számos oka lehet, beleértve az érzelmi reakciókat, a személyes meggyőződéseket és a kognitív feldolgozási különbségeket. Ha tudatosan kezeljük a közösségi médiában található információkat, és megtanulunk kritikusan gondolkodni, jelentősen csökkenthetjük az álhírek terjedését.
Forrás: Buchanan, T., Perach, R., Husbands, D., Tout, A. F., Kostyuk, E., Kempley, J., & Roozenbeek, J. (2024). Individual differences in sharing false political information on social media: Deliberate and accidental sharing, motivations and positive schizotypy. PLOS ONE, 19(6), e0304855.
