Van, aki vasárnaponként automatikusan lehúzza az ágyneműt, más addig vár, amíg már szemmel láthatóan ráférne egy mosás. A törölközővel még érdekesebb a helyzet: hiszen tiszta testet törlünk vele, akkor mégis mitől lenne piszkos? A válasz az, hogy az ágynemű és a törölköző akkor is gyűjti a bőrsejteket, izzadságot, faggyút, mikroorganizmusokat és allergéneket, amikor első pillantásra teljesen tisztának látszik.
A Popular Science szeptemberi összeállítása szerint az emberek jelentős része ritkábban mossa ezeket a textileket, mint amit higiéniai szempontból célszerűnek tartanak. Bőrgyógyászati szakértők általában heti vagy legfeljebb kétheti ágyneműcserét javasolnak, de bizonyos helyzetekben ennél sűrűbb mosás lehet indokolt.
Hetente egyszer jó kiindulópont
Sean McGregor, a Cleveland Clinic bőrgyógyásza legalább heti ágyneműmosást javasol, bár egy-két hetes gyakoriság is jelentős előrelépés lehet azoknál, akik korábban ennél jóval ritkábban cserélték. Az ágyban ugyanis minden éjszaka bőrsejtek, verejték és faggyú kerül a textilekre, emellett pollen, por és háziállat-szőr is bekerülhet. Ha valaki allergiás, sokat izzad, betegségből lábadozik, meleg és párás a hálószobája, vagy a kutya és a macska is az ágyban alszik, a szakértők szerint érdemes gyakrabban mosni.
A párnahuzat különösen sok mindent kap
Arcunk órákon át közvetlenül érintkezik a párnahuzattal. Hajápoló szer, arckrém, izzadság, faggyú és elhalt bőrsejtek kerülnek rá, ezért érzékeny vagy problémás bőrnél különösen fontos lehet a rendszeres csere. Nem szükséges minden este steril párnahuzatot feltenni, de ha valaki gyakran ébred irritált bőrrel, nem árt azt is megnézni, mikor került utoljára friss huzat a párnára.
És a törölköző?
A törölköző egyik problémája nem az, hogy piszkos testet törlünk vele, hanem az, hogy használat után nedves marad. A meleg, párás fürdőszobában lassan száradó textil kedvező környezet lehet különböző mikroorganizmusok számára. Alok Vij, a Cleveland Clinic bőrgyógyásza általános szabályként azt ajánlja, hogy a fürdőlepedőt legalább hetente egyszer mossuk ki, a kisebb mosdó- és arctörlőket pedig ennél is gyakrabban. Ha egy törölköző két használat között nem tud teljesen megszáradni, már korábban is érdemes cserélni. A „még nincs szaga” tehát nem tökéletes higiéniai mérce.
Nem kell mindent forralni
A mosási hőmérsékletnél elsősorban a textil címkéje az irányadó. Allergia és poratka-probléma esetén a szakemberek gyakran melegebb mosást javasolnak, amennyiben azt az anyag elviseli. A Cleveland Clinic például meleg vagy forró vizes mosást említ az ágyneműnél a poratkák számának csökkentésére. Ettől még nem kell minden huzatot 90 fokon kifőzni. A mai mosószerek és mosógépek normál háztartási körülmények között jóval alacsonyabb hőmérsékleten is hatékonyak lehetnek, és mindig figyelembe kell venni az anyagot.
Reggel nem muszáj azonnal katonásra húzni az ágyat
Van egy kellemes hírem azoknak, akik sosem szeretnek közvetlenül felkelés után ágyazni. Ha éjszaka beleizzadtunk az ágyneműbe, hasznos lehet hagyni egy ideig kiszellőzni és kiszáradni, mielőtt vastag takaróval teljesen lefedjük. Sean McGregor bőrgyógyász is azt ajánlja, hogy adjunk időt a nedvesség elpárolgásának, mert a párás környezet kedvez a poratkáknak és mikroorganizmusoknak. Vagyis az a húsz perc, amikor reggel még nincs gyönyörűen megvetve az ágy, nem feltétlenül lustaság. Mostantól akár tudományos alapokra helyezett szellőztetésnek is nevezhetjük.






