Folyadék és árnyék!

A hőségriasztás előrejelző és figyelmeztető rendszerét 2005-ben vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy időben tájékoztassa a lakosságot a hőmérséklet-emelkedésről, felkészítse az egészségügyi ellátórendszert a várhatóan megnövekedő feladatokra, illetve hogy felhívja az önkormányzatok, a védelmi igazgatás és az együttműködő szervezetek figyelmét a szükséges intézkedések megtételére.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján, figyelembe véve a Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlását, jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat rendeli el:

I. fok – Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok – Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.

A II. fokozatú riasztás esetén – mivel a magas napi átlaghőmérséklet környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára – megtörténik az egészségügyi ellátórendszer riasztása, illetve a lakosság, az önkormányzatok és az együttműködő szervezetek tájékoztatása

III. fok – Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27°C-ot. A III. fokozatú riasztás rendkívüli intézkedések elrendelését indokolhatja. Az egészségügyi hatásokon túlmenően működési zavarok előfordulásával kell számolni többek között az elektromos ellátórendszer, a vízellátás és a közlekedés terén is.

Intézkedések hőségriadó esetén

A hőségriasztás kiadását követően az önkormányzatok életbe léptetik a települési hőségtervet, és aktiválják a riasztási láncban szereplő személyeket. Megteszik a szükséges intézkedéseket a szociális ellátóintézményekben, a házi gondozó szolgálatoknál, a köznevelési és egészségügyi intézményekben, valamint a szabadtéri rendezvényeken. Gondoskodnak ivóvíz elérhetőségéről illetve a portalanításról a köztereken, valamint biztosítják az áramszolgáltatás zavartalanságát.

Mit tehetünk mi hőségriadó esetén?

A tartós hőség megterheli az egészséges szervezetet is, de különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők.  A kánikula idején – kiemelten 11-15 óra között – tartózkodjunk hűvös helyen, kerüljük a szervezetünket terhelő fizikai munkát, zuhanyozzunk naponta többször langyos vízzel. A hőségben a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre van szükségünk, ezért fokozottan figyeljünk a folyadékbevitelre.

Kiemelten figyeljünk az UV sugárzásra, használjunk fényvédőkrémet, tartózkodjunk a napozástól, főként a déli órákban. Vízbe soha ne ugorjunk felhevült testtel!

Autóban soha ne hagyjunk gyermekeket és háziállatokat.

A kocsiban kánikulában akár 70 Celsius-fok is lehet. Még félig leengedett ablak mellett, vagy félárnyékban is percek alatt életveszélyes helyzet alakulhat ki. Ha bárki autóban hagyott gyermeket vagy állatot lát, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot!

A hőségben az egyébként tökéletesen működő kéményeknél légdugó alakulhat ki.

Ez elsősorban társasházaknál fordulhat elő. Ilyenkor a kéménybe beszorult hideg levegő nem engedi ki a meleg, felfelé törekvő füstgázt, így az visszaáramlik a lakásba és szén-monoxid keletkezik. Ezért fontos, hogy a nyílt égésterű vízmelegítő közelében legyen szén-monoxid-érzékelő.

A hosszan tartó hőség (kánikula) kiszáradást, napszúrást, ájulást (hőkollapszus), hőgutát és az elektrolit-háztartás felborulását idézheti elő. A fokozott folyadékbevitel ilyenkor alapvető fontosságú!

Nyáron kiemelten kell ügyelni az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására és a személyes higiéniára az élelmiszerek szállítása, tárolása és a maradékok feldolgozása során.

Ne feledkezzünk meg a háziállatainkról sem, a meleg az ő szervezetüket is megviseli. Gondoskodjunk a folyamatos vízellátásukról, hűtésükről, árnyékos helyen történő elhelyezésükről, és zárt helyiségben való tartózkodásuk esetén annak szellőztetéséről is.

Forrás: egeszsegvonal.gov.hu és katasztrofavedelem.hu