A klímaváltozás hatására hazánkban is egyre gyakrabban fordulnak elő extrém hőhullámok. A tartósan 30 fok fölötti hőmérséklet, különösen a nagyvárosokban, komoly terhet ró a szervezetre, főként az idősebbekre és a krónikus betegségben szenvedőkre. Ezért kulcsfontosságú, hogy időben tudjunk reagálni a hőségriadókra, és megfelelően védekezzünk a hőhullámok jelentette veszélyek ellen.

Mit jelent a hőségriasztás és miként tudunk ilyenkor védekezni?

Hogyan működik a hőségriasztás?

A magyarországi gyakorlat szerint a HungaroMet (korábban Országos Meteorológiai Szolgálat – OMSZ) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK – az országos közegészségügyi és járványügyi hatóság) közösen adnak ki figyelmeztetést, ha a napi középhőmérséklet tartósan meghaladja a 25, 27 vagy 29 °C-ot. A hőségriasztásoknak három fokozata van:

  • I. fokozat (sárga): napi középhőmérséklet 25 °C felett, az érintettek köre főként a fokozottan veszélyeztetett csoportok.
  • II. fokozat (narancs): ha a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő nap 27 °C felett alakul.
  • III. fokozat (piros): ha legalább 3 napon át 29 °C felett várható a napi középhőmérséklet. Ez az élet- és egészségügyi szempontból legmagasabb szintű riasztási fokozat.

A riasztásokat a sajtó, az időjárás-jelentések és a VÉSZ (Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás) applikáció segítségével ismerhetjük meg. A hőségriasztás általában 3-5 napig tart, de szélsőséges időjárás esetén hosszabb időre is fenntartható.

Mit jelent a hőségriasztás és miként tudunk ilyenkor védekezni?

Mit tehetünk a hőség ellen?

A hőguta, kiszáradás, napszúrás megelőzése érdekében az alábbiakat érdemes szem előtt tartani:

  • Kerüljük a fizikai megterhelést a legmelegebb órákban (11–17 óra között).
  • Tartózkodjunk hűvös, lehetőleg klimatizált helyiségben. Ha van légkondicionálónk, állítsuk 24–25 °C-ra, és naponta szellőztessünk.
  • Fogyasszunk elegendő folyadékot – napi legalább 2,5–3 litert –, elsősorban vizet, cukor- és koffeinmentes italokat vagy házi limonádét. Ne várjuk meg, amíg szomjúságot érzünk, mert az már a kezdődő kiszáradás jele lehet.
  • Viseljünk világos, jól szellőző pamutruhát és széles karimájú kalapot.
  • Ne hagyjunk gyermeket, idős vagy beteg hozzátartozót, állatot parkoló autóban még rövid időre sem – a jármű belső tere percek alatt 50–60 °C-ra is felmelegedhet, a közvetlen napsütésnek kitett felületek pedig akár 70 °C-ot is elérhetnek.
  • A lakást reggel és este szellőztessük, napközben sötétítsünk.
  • Fokozottan figyeljünk a krónikus betegek, idősek, egyedül élők állapotára.
  • A gyógyszereket tartsuk hűvös, napfénytől védett helyen, ha kell, hűtőszekrényben.

Fontos tudni: az UV-sugárzás is extrém lehet a hőhullámok idején. Használjunk fényvédő krémet, naptól védő ruházatot, és lehetőleg kerüljük a tűző napon való tartózkodást.

Mit jelent a hőségriasztás és miként tudunk ilyenkor védekezni?

Az állatokról és növényekről se feledkezzünk meg!

Az otthon tartott kedvenceknek is meleg, oxigénszegény időben még több folyadékra és pihenésre van szükségük. Ne sétáltassuk őket a legmelegebb órákban, és mindig legyen elérhető számukra friss ivóvíz.

A kerti vagy erkélyen tartott növényeket is védelmünk a perzselő naptól: reggel és este locsoljunk, és ha lehet, árnyékoljunk is. A hőstressz a növényeknél hervadást, napégést, terméskiesést okozhat.

Mit jelent a hőségriasztás és miként tudunk ilyenkor védekezni?

Figyeljünk az étkezés higiéniájára is

Nyáron kiemelten kell ügyelni az élelmiszer-higiéniai szabályok betartására és a személyes higiéniára az élelmiszerek szállítása, tárolása és a maradékok feldolgozása során. A magas hőmérséklet felgyorsítja a romlási folyamatokat, ezért különösen fontos, hogy a gyorsan romló ételeket hűtve tartsuk, a maradékokat mielőbb hűtsük le, és ügyeljünk rá, hogy a hűtőlánc – vagyis a hideg élelmiszerek folyamatos hűtése a vásárlástól a fogyasztásig – lehetőleg ne szakadjon meg.

Mit jelent a hőségriasztás és miként tudunk ilyenkor védekezni?

Egyre gyakoribb lesz

2025-re a hőségriadók már nem számítanak kivételnek – egyre gyakoribb, szinte menetrendszerűen visszatérő jelenséggé váltak. A meteorológiai mérések szerint a nyári időszak – vagyis a tartósan meleg napok időszaka – ma már átlagosan 50 nappal hosszabb Magyarországon, mint 50 évvel ezelőtt, és a hőhullámok intenzitása is nő. Ezért nemcsak a mindennapi védekezés fontos, hanem hosszabb távú alkalmazkodás is: árnyékolás, zöldfelületek telepítése, tudatos életmód.

Aki naprakész szeretne maradni, érdemes letöltenie a VÉSZ (Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás) applikációt, vagy figyelni a HungaroMet és az NNK hivatalos oldalait.

Forrás: egeszsegvonal.gov.hu és katasztrofavedelem.hu