Természetes folyamat, hogy az idő múlásával csontjaink veszítenek tömörségükből, de a csontritkulás súlyos következményekkel járhat, ha nem figyelünk rá időben. Ez a betegség sokáig észrevétlen maradhat, ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a korai felismerés.

A csontok építő sejtjei az oszteoblasztok, bontó sejtjei az oszteoklasztok. Ezek együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcs-csonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Mi a csontritkulás?

Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az oszteoporózis (csontritkulás) lehet

  • Elsődleges: leggyakrabban a változókor után lévő nőket, valamint az idős (≥65 éves) férfiakat érinti.
  • Másodlagos: hajlamosító tényezők: 1-es típusú cukorbetegség, üvegcsont-betegség (osteogenesis imperfecta), régóta fennálló kezeletlen pajzsmirigy-túlműködés, hipogonadizmus (a nemi hormonok elégtelen mennyisége), korai menopauza (<45 év), krónikus alultápláltság vagy felszívódási zavar, idült májbetegség.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők

  • időskor
  • női nem
  • alacsony testtömegindex (BMI)
  • korábbi csonttörések (különösen csípőtáji-, csukló és csigolyatörés)
  • családban előforduló csípőtáji törések
  • glükokortikoid kezelés (pl. asztmában, autoimmun megbetegedésekben, transzplantáció után a kilökődés megelőzésére)
  • dohányzás
  • rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás (naponta > 3 egység; 1 egység = 8-10 gramm tiszta alkohol, pl. 3 dl sör vagy 1,2 dl bor vagy 0,3 dl töményital)
  • 4 cm-nél több testmagasság csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva
csontritkulas 2
Mit (t)ehetünk csontritkulás ellen?

Csontsűrűségmérés

A csontsűrűségmérés DEXA (kettős energiájú röntgenfoton abszorpciometria) vizsgálattal történik, és a csontritkulás megállapításához egy T-score (a csúcs-csonttömeg átlagértékétől mért eltérést mutatja, amely arányos a csonttörés kockázatával) értéket határoznak meg:

  • T-score nagyobb, mint -1,0 SD = egészséges csontozat
  • T-score -1,0 és -2,5 SD közötti = csökkent csontsűrűség
  • T-score kisebb, mint -2,5 SD = csontritkulás

Rutinszerű csontsűrűségmérés nők esetén 65 év, férfiak esetében 70 év felett ajánlott DEXA-val, de már 50 éves kortól kezdve javasolt, hogy ötévente, illetve minden csonttörés után mérlegeljük a csontritkulás, illetve a csonttörések kockázati tényezőit, és bármelyik kockázati tényező fennállása esetén – életkortól függetlenül – indokolt a DEXA vizsgálat.

Gyakran használják az orvosok a FRAX-score-t (Fracture Risk Assessment Tool) is, mely egy számított érték a rizikófaktorok alapján és segít meghatározni a törési kockázatot, ezáltal időben kerülhetnek felismerésre a csontritkulásos törés veszélyének kitett páciensek.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődménye a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benttartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. A csigolyatörések azonban gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcs-csonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőttkorig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Az étrend jellemzői:

  • kalciumgazdag;
  • D-vitamin kiegészítés;
  • tudatos, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás;
  • megfelelő energiabevitel és optimális tápanyag-összetétel.
csontritkulas 3
Mit (t)ehetünk csontritkulás ellen?

Kalcium

A kalcium a csontváz szerves alkotóeleme, a szervezetünk teljes kalciumtartalmának körülbelül 99%-a a csontokban és a fogakban található. Amennyiben a kalciumfelvétel nem elegendő, akkor a vérben a megfelelő kalciumszint fenntartásához a kalcium visszaszívódik a csontokból, ami csökkent csontsűrűséghez, csontritkuláshoz vezethet. Ezért minden életkorban fontos szerepe van a megfelelő kalciumbevitelnek, fiatalkorban a csúcs-csonttömeg kialakulása, a későbbiekben a csontok kalciumtartalmának megőrzése miatt.

A kalcium felszívódása jobb a növekedés időszakában, a várandósság és a szoptatás alatt, valamint kalcium- és foszforhiány esetén. Időskorban romlik a kalcium biológiai hasznosulása, továbbá bizonyos gyógyszerek (egyes vizelethajtók, koleszterinszint-csökkentők, véralvadásgátlók, alumínium tartalmú savközömbösítők) fokozzák a kalcium kiválasztását.

A növényekben lévő oxalát (pl. spenót, gyökérzöldségek és mángold), kisebb mértékben a fitát (pl. szárazhüvelyesek, búzakorpa) oldhatatlan komplexet képez a kalciummal, és így csökkenti a felszívódást.

A legjobban hasznosuló, elsőként választandó tej, tejtermékek mellett az amaránt, a kelkáposzta, a petrezselyemzöld, a kínai kel, a mandula, a babfélék is tartalmaznak kalciumot, de a növényi forrásokból származó kalciumnak kisebb a biológiai hasznosulása. Továbbá a nagy (min. 150 mg/liter) kalciumtartalmú ásványvizek rendszeres fogyasztása szintén hozzájárul a megfelelő kalciumellátottsághoz.

A magyar táplálkozási ajánlás honlapján elérhető kalcium-kalkulátor segítségével könnyen meghatározható a napi kalciumigény, és erre normál-, alacsony laktóztartalmú és laktózmentes, vegetáriánus és vegán élelmiszerjavaslatokat is talál a felhasználó.

Amennyiben a táplálékkal történő bevitel 800 mg-nál kevesebb, 500-1000 mg kalciumkiegészítés szükséges.

D-vitamin

A D-vitamin fokozza a kalcium felszívódását, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést. Hiánya csontlágyulást (osteomalacia), gyermekeknél angolkórt (rachitis) okoz, amelyek tünetei a meggörbült végtagok, csontfájdalom, de legtöbbször a csontok fokozott törékenységét okozza, ami nem feltétlenül jár a csont mennyiségének a megfogyatkozásával.

Nyáron, napi tizenöt-harminc perces, az arcot, végtagokat, és a vállat érő napfény (10 és 16 óra között) elegendő az optimális D-vitamin-szérumszint kialakulásához, de novembertől-márciusig pótlás szükséges.

A D-vitamin-hiány szempontjából fokozott kockázattal bíró állapotok (várandósság és szoptatás időszaka, túlsúly, időseknél többszörös elesés esetén), betegségek (pl. csontritkulás, felszívódási zavarok, krónikus vesebetegség, krónikus májbetegség, stb.) esetén a vérben lévő D-vitamin szintjének mérése javasolt, és a pótlás adagját ennek ismeretében határozza meg az orvos.

Csontritkulás miatt kezelés alatt álló betegeknek – jó D-vitamin-szint mellett is – napi 1000 NE D-vitamin-pótlás javasolt, a kezelés hatékonyságának fenntartásához. A 2022-es „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalás alapján novembertől márciusig a D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisokat az alábbi táblázat szemlélteti.

mit tehetsz csontritkulas ellen
Mit tehetsz csontritkulás ellen

Magnézium

Szervezetünk teljes magnéziumtartalmának körülbelül 60%-a a csontokban, míg 25%-a az izmokban található. Nélkülözhetetlen ásványi anyag a csontok megfelelő fejlődéséhez, a mineralizációhoz. Magnéziumban gazdagok a hüvelyesek (szárazbab, szója), a gabonafélék, a tejtermékek, a halak és egyes ásványvizek.

Foszfor

A csontokban és a fogakban van szervezetünk foszfortartalmának 85%-a. Ez az ásványi anyag részt vesz a csontok és a fogak szerkezetének a kialakításában és mikrokristályok alakjában ezek szilárdságát szolgálja. A túlzott bevitel fokozza a kalciumürülést. A foszfor minden élelmiszerben megtalálható, nagyobb mennyiségben a szárazhüvelyesek, a búzakorpa, a búzacsíra, a belsőségek, az olajos magvak, a tojássárgája tartalmazza, de az élelmiszeripar is gyakran felhasználja élelmiszerfeldolgozás során, pl. ömlesztett sajtok készítésénél.

Egyéb vitaminok, ásványi anyagok

Kevés, gyakran ellentmondásos tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, elsősorban az étrend-kiegészítőkkel történő pótlás esetében, a következő vitaminok csontritkulásban betöltött szerepéről: B-vitamin csoport (pl. gabonafélék), A-vitamin (pl. belsőségek) és K-vitamin (pl. káposztafélék, spenót) amelyek a csontfehérje szintézisében vesznek részt.

A cink a csontszövet megújulásában és mineralizációjában játszik szerepet. Súlyos hiánya általában energia- és fehérjehiányhoz kapcsolódik. Időseknél a gyakrabban előforduló cinkhiány rossz csontállapotot eredményezhet. Forrásai közé tartoznak a sovány vörös húsok, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a hüvelyesek.

Fehérjék

A megfelelő fehérjebevitel elengedhetetlen gyermek és fiatalkorban az optimális csonttömeg kialakulásához, valamint időskorban a csont- és izomtömeg megőrzéséhez.

Növekedés során az elégtelen fehérjebevitel elégtelen csontképződéshez vezethet. Gyermekeknél pozitív összefüggés mutatható ki a fehérjebevitel és a csonttömeg-gyarapodás között.

Vizsgálatok szerint felnőtteknél a csontsűrűség pozitív kapcsolatban áll az étrendi fehérjebevitellel. Időseknél az elégtelen fehérjebevitel hozzájárulhat az izomgyengeséghez, az izomtömegvesztéshez és a törékenységhez is, amelyek az elesések kockázatát növelik.

Zöldségek és gyümölcsök

Számos vitamint, ásványi anyagot, antioxidánsokat tartalmaznak – ezek egy része vagy mindegyike jótékony hatással lehet a csontokra. Kutatási eredmények szerint a napi 5 adagnál kevesebb zöldség- és gyümölcsfogyasztás nagyobb csonttörési kockázatot és alacsonyabb csontsűrűséget eredményezhet idős férfiaknál és nőknél.

Rostok

Az extrém mértékű rostbevitel csökkenti a kalcium felszívódását. Hazánkban inkább a rostszegény táplálkozás jellemző, a rostok ajánlott bevitele 25-35 g/nap.

Mozgás

Rendszeres fizikai aktivitás javasolt, előnyben részesítendők a gravitációval szemben végzett gyakorlatok (testsúlyviselő pl. a kocogás, a lépcsőzés, az ellipszistréning; izomerősítő pl. a súlyzózás). Minden idős különösen a magas esési kockázattal rendelkezők – esetében speciális, az izomerőt célzottan növelő, az egyensúly-érzékelést javító gyakorlatok, csonttörést követően speciális fizikoterápiás kezelések javasoltak.

A csontegészség és a koffein

Általában a koffeinbevitelt összefüggésbe hozzák a csontritkulással, az alacsony csonttömeggel, de a jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy a napi 400 mg koffeinbevitel (pl. kb. 4 csésze hosszúkávé), megfelelő kalciumbevitel mellett, nem gyakorol negatív hatást a csontegészségre. A napi 2 vagy több csésze kávénak megfelelő koffeinmennyiség befolyásolhatja a csontanyagcserét és növelheti a csontritkulás és a törések kockázatát azoknál az egyéneknél akiknél a csontritkulás, csonttörések rizikója magas (pl. idősek, poszt-menopauzában lévő kaukázusi nők).

A csontritkulás előfordulása

Az Európai Lakossági Egészség felmérés 2019-es (ELEF 2019) adatai alapján a csontritkulás a magyar lakosság 5,6%-át érinti. A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány (IOF) adatai szerint 550 000 nyilvántartott, csontritkulásban szenvedő beteg él hazánkban, akik körében éves szinten 102 000 csonttörést regisztrálnak.

csontritkulas 4
Mit (t)ehetünk csontritkulás ellen?

Receptek az egészséges csontozat kialakításához, megtartásához

Túrós-sajtos zablepény

Hozzávalók (4 adag, kb. 8 db)

  • 150 g apró szemű zabpehely
  • 200 ml 1,5%-os tej
  • 100 g félzsíros tehéntúró
  • 2 db tojás
  • kevés só
  • 10 ml napraforgó-/repceolaj

Elkészítés

A zabpelyhet leöntjük a tejjel, kb. fél órát állni hagyjuk, hogy megszívja magát, aztán hozzáadjuk a túrót, a tojást és a sót, jól elvegyítjük a masszát, 8 db lepényt formálunk belőle és kevés olajon, kicsi lángon kisütjük. Magában is finom, de összehajtva tölthető sajttal, zöldségekkel.

Almás-fahéjas amarántkása

Hozzávalók (4 adag)

  • 60 g amaránt
  • 180 ml víz
  • 100 g alma
  • ízlés szerint fahéj

Elkészítés

Az amarántot háromszoros mennyiségű vízben feltesszük főni (kb. 20 percig). Ezalatt az alaposan megmosott almát nagylyukú reszelőn lereszeljük. A megfőtt amarántkása tetejére halmozzuk a reszelt almát és megszórjuk fahéjjal. A kását kínálhatjuk más gyümölcsökkel is, illetve megszórhatjuk olajos magvakkal.

Forrás: mdosz.hu