Aki hónapok óta vár csípő- vagy térdprotézisre, szürkehályog-műtétre vagy más tervezett beavatkozásra, annak nem sok vigaszt jelent, hogy országos átlagban éppen hány nappal rövidült egy várólista. Ő azt szeretné tudni, mikor kerül sorra. A most elindított várólista-csökkentési program éppen ezen próbál változtatni: több műtétet, délutáni és hétvégi beavatkozásokat, pontosabb beteg-tájékoztatást és az eredményeket is figyelembe vevő finanszírozást ígér.

Nem egyszerűen több műtétet akarnak

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a program célja nem az, hogy mindenáron növeljék az elvégzett műtétek számát. A rendelkezésre álló műtőket és szakembereket szeretnék jobban kihasználni, ezért ahol megvan hozzá a személyi és szakmai kapacitás, a normál munkaidő utáni délutánokon és hétvégeken is végeznének plusz beavatkozásokat.

Elsőként olyan területekre összpontosítanak, ahol különösen hosszú várakozási idők alakultak ki. A kormányzati kommunikációban a csípő- és térdprotézis-műtétek, valamint a szürkehályog-műtétek szerepeltek a kiemelt példák között.

Nem csak az számítana, hány embert operáltak meg

Az egyik nagy változás az lehet, hogy a kórházak pluszfinanszírozása részben a kezelés eredményétől is függjön. A tervek szerint mérnék a szakmai minőségi mutatókat, megkérdeznék a betegeket arról, hogyan érzik magukat a kezelés után, és arról is, milyen tapasztalataik voltak a kórházi ellátással. Ehhez olyan, külföldön már használt rendszereket vezetnének be, mint a PROMs és a PREMs. Az előbbi azt méri, hogy maga a beteg hogyan értékeli az egészségi állapotának változását, az utóbbi pedig azt, hogyan élte meg az ellátást. Magyarán nemcsak azt kérdeznék, hogy „megtörtént-e a műtét?”, hanem azt is, hogy utána jobban lett-e a beteg, és hogyan működött a teljes betegút.

A gyorsabb felépülésre is nagyobb hangsúly kerülhet

A program részeként gyorsított műtét utáni felépülést támogató, úgynevezett ERAS-protokollok bevezetését is tervezik. Ezek lényege, hogy a műtét előtti felkészítéstől a fájdalomcsillapításon és a tápláláson át a mielőbbi mozgatásig több apró elemet összehangolnak annak érdekében, hogy a beteg lehetőség szerint gyorsabban és kevesebb szövődménnyel épüljön fel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkit minél gyorsabban hazaküldenek. A hangsúly inkább azon van, hogy a gyógyulásnak legyen átgondolt menete, és ahol orvosilag biztonságos, ne maradjon a beteg szükségtelenül hosszú ideig mozdulatlanul vagy kórházban.

Több tájékoztatást ígérnek a várakozóknak

Október 8-án olyan jogszabály-módosítás is társadalmi egyeztetésre került, amelynek kifejezett célja a műtétre váró betegek megfelelő és folyamatos tájékoztatása, a betegút-szervezés erősítése és az ellátás minőségét mérő mutatók bevezetése. A társadalmi egyeztetés október 16-án lezárult, így most a végleges szabályozás következhet. Ez a beteg számára talán kevésbé látványos változásnak tűnik, mint egy új műtő megnyitása, pedig nagyon fontos. A hosszú várakozás egyik legnehezebb része éppen a bizonytalanság: nem tudni, mikor történik valami, kit kell hívni, mi történik, ha romlik az állapot, és át lehet-e kerülni másik intézménybe.

Nagy célokat tűztek ki

A kormány célja szerint 2027 végére a fekvőbeteg-ellátásban hat hónapnál, a járóbeteg-szakellátásban két hónapnál hosszabb várakozási időt szeretnének elkerülni. Ez ambiciózus vállalás, és a következő hónapok mutatják majd meg, hogy a személyzeti és műtéti kapacitások mellett mennyire valósítható meg a gyakorlatban.

A programhoz már 2026-ban tízmilliárd forintos keretet jelentettek be. A hosszabb távú egészségügyi finanszírozás növeléséről is szó van, de önmagában a pénz nem rövidíti le automatikusan a várólistát: műtő, orvos, ápoló, diagnosztika és rehabilitáció is kell hozzá.

Mit tegyél, ha már most várólistán vagy?

Aki már szerepel intézményi várólistán, annak jelenleg nem kell újra jelentkeznie pusztán a program miatt. Érdemes azonban ellenőrizni, hogy az intézménynél helyes telefonszám és elérhetőség szerepel-e, különösen akkor, ha hosszú ideje vár a beavatkozásra. Ha közben romlik az állapot, azt sem érdemes csendben kivárni a következő kontrollig. Ilyenkor a kezelőorvossal vagy az ellátó intézménnyel kell egyeztetni, mert az egészségi állapot változása a beavatkozás sürgősségét is befolyásolhatja.

A várólista-csökkentési program valódi próbája nem az lesz, hány új rövidítést tanulunk meg – PROMs, PREMs, ERAS –, hanem az, hogy a beteg végül valóban hamarabb jut-e el a szükséges kezeléshez. Ezt pedig már nem egy sajtótájékoztató, hanem a következő hónapok tapasztalata fogja megmutatni.