Az egészségügyi alkalmazások és online felületek elvileg azért vannak, hogy megkönnyítsék az életünket. Időpontfoglalás, leletnézés, recept, üzenetek, értesítések — minden egy helyen, gyorsan, kényelmesen. Aztán az ember megnyitja az appot, és úgy érzi, mintha belépett volna egy digitális útvesztőbe, ahol minden ajtóra az van írva: „Kattintson ide”, de egyik sem oda vezet, ahová kellene.

Hatvan felett sokan ilyenkor magukat hibáztatják. „Én ehhez már öreg vagyok.” „Nem értek hozzá.” „Biztos én vagyok béna.” Pedig nagyon gyakran nem az emberrel van baj, hanem a rendszerrel.

Az apró betű nem modern, csak bosszantó

Sok egészségügyi appban túl kicsik a betűk, halványak a gombok, nem egyértelműek az ikonok. Egy fiatal, jó szemű fejlesztőnek talán minden világos, de egy idős embernek, aki szemüveget használ, remeg a keze, vagy egyszerűen nem ebben nőtt fel, ez nehéz terep.

Az akadálymentes digitális felület nem különleges extra, hanem alap kellene, hogy legyen. Nagyobb betű, világos gombok, egyszerű nyelv, jól látható visszajelzés: ezek nemcsak időseknek jók, hanem mindenkinek.

Az egészségügyi ügy különösen stresszes

Nem mindegy, hogy az ember pizzát rendel online, vagy egy fontos leletet próbál megnézni. Egészségügyi helyzetben eleve több a szorongás. Ha a rendszer közben hibát dob, nem enged be, jelszót kér, kódot küld, majd újraindul, az könnyen pánikot okozhat.

Sokan emiatt inkább feladják, vagy megkérnek valakit. Ez nem baj, de hosszú távon kiszolgáltatottá tehet. Jó lenne, ha az online egészségügyi rendszerek nem azt éreztetnék az idősekkel, hogy vendégek egy olyan világban, amelynek senki sem magyarázta el a szabályait.

Segíteni úgy kell, hogy közben tanulni is lehessen

A családtagok gyakran átveszik a telefont, gyorsan elintézik, és kész. Ez rövid távon hatékony, de az idős ember nem tanul belőle. Legközelebb ugyanúgy elakad.

Jobb, ha mellette ülünk, és ő nyomja meg a gombokat. Lassan, lépésről lépésre. Egy papírra le is lehet írni: hogyan kell belépni, hol van az időpontfoglalás, hol látszik a lelet, mit nem szabad megnyomni. Nagy betűkkel, egyszerűen. Nem szégyen papírból tanulni. A repülőgépeken is van ellenőrzőlista, mégsem mondjuk a pilótára, hogy jaj, milyen ügyetlen.

A biztonság itt is kulcsfontosságú

Egészségügyi appoknál különösen fontos, hogy ne adjuk ki a belépési adatokat ismeretlennek. Ha valaki telefonon azt kéri, diktáljuk be a kódot, jelszót, tajszámot, banki adatot, azonnal gyanakodjunk. A csalók gyakran egészségügyi ürüggyel is próbálkozhatnak.

A családtagi segítségnél is legyen egyértelmű, kiben bízunk. Nem mindenkinek kell hozzáférnie mindenhez. Az egészségügyi adat személyes ügy, és időskorban is megilleti az embert a magánszféra.

Az app nem helyettesíti az embert

Az online időpontfoglalás jó dolog, de nem mindenkinek és nem minden helyzetben elég. Kellene telefonos segítség, ügyfélszolgálat, személyes támogatás is. Egy idős ember egészségügyi ellátása nem múlhat azon, hogy sikerül-e megtalálnia egy eldugott gombot a képernyő jobb felső sarkában. A digitális megoldások akkor jók, ha kaput nyitnak. Nem akkor, ha újabb akadályt építenek.

Nem szégyen kérdezni

Ha valaki elakad, kérdezzen. Családtagot, háziorvosi asszisztenst, ügyfélszolgálatot, könyvtári digitális segítőt, megbízható ismerőst. A kérdés nem tudatlanság, hanem önvédelem.

És ha egy egészségügyi app használata közben az ember úgy érzi, hogy lassú, ügyetlen vagy reménytelen, érdemes egy pillanatra megállni. Lehet, hogy nem vele van baj. Lehet, hogy az app egyszerűen elfelejtette, hogy nem robotok használják, hanem emberek. Köztük olyanok is, akiknek az egészségük éppen elég feladat, nem kellene mellé digitális akadálypálya is.