Felidéződnek a régi emlékek.

A szentendrei Skanzen az első olyan magyarországi múzeum, amely kifejezetten demenciával élő időskorúak számára fejlesztett ki speciális programot, amelyet most a nemzetközi társadalmi innovációs díjra, a SozialMarie-re jelöltek.

A Demencia Program során a résztvevők gyermekkorát, fiatalságuk időszakát, jellemzően az 1950-60-as éveket elevenítik fel.

Mivel a különböző emlékek más-más módon raktározódnak és a demencia is mindenkinél másként jelentkezik, ezért a memória stimulálásánál fontos, hogy minden érzékszervet bevonjanak a program alatt, hiszen lesz, akinél a tapintás, másoknál a látvány, megint másoknál az ízek, a hangok, vagy épp az illatok azok, amik a leginkább alkalmasak arra, hogy élményeket, emlékeket idézzenek fel. Ehhez pedig a kulturális örökség minden tárgyi és szellemi eleme adott – és a résztvevők számára hozzá is férhető – a Skanzenben.

A SozialMarie pályázati szakasza 2024. januárban zárult le, amelyre hat országból 288 projekt érkezett be, ebből a mezőnyből 34-et választottak ki. Jelenleg a projektek nemzetközi szakértők általi értékelése zajlik, de hamarosan indul a közönségszavazás is, ahol majd szavazhatunk a Skanzen Demencia Programjára is.

A demencia rengeteg családot érint hazánkban is: ebben az állapotban az agy működésében zavar jön létre és emiatt a rövidtávú memória és az emlékezés képessége romlik.

Sajnos az agysejtek elhalása nem visszafordítható folyamat, azonban, ha idejében felismerjük a betegséget, akkor az lassítható, szinten tartható. A betegség a hozzátartozókat is megviseli, hiszen szerettük személyisége drasztikusan megváltozhat.

A rövidtávú memória sérülése hamar fellép a demenciával élő embereknél, a hosszútávú, elraktározott memória azonban hozzáférhető. Éppen ezért a Skanzenben a Demencia Programon résztvevők gyermekkorát, fiatalságuk időszakát igyekeznek feleleveníteni. A programon résztvevők átlagéletkora 70-90 év között mozog, így ők az 1950-’60-as években voltak fiatalok. A résztvevők mintha vendégségbe érkeznének, kísérőjükkel együtt egy különleges napot tölthetnek el Szentendrén. A ház berendezése ezt segíti: régi fényképek, berendezési tárgyak, eszközök ruhák idézik fel a beteg gyerekkorát.

A Skanzen különlegessége, hogy ezeket a tárgyakat nem emelik ki a saját idejükből és környezetükből, eredeti miliőjükben maradnak.

Így annak, aki ebben a korszakban nőtt fel, az otthonosság érzetét adják, ami nyugodt, ismerős atmoszférát teremt, a résztvevők pedig ennélfogva sokkal magabiztosabban és rutinosabban mozognak benne, mint egy modern, de számukra „időben nem releváns”, idegen környezetben.

Egy-egy programon nem csupán az idős, demenciával élő emberek vesznek részt, hanem gondozóik, hozzátartozóik is szerves részesei annak, őket is aktívan bevonják a beszélgetésbe. Ha a Skanzen dolgozói előzetes háttérinformációt kapnak a résztvevőkről, akkor személyre szabottabbá tudják tenni a programot, ami hatványozottan segít a pozitív élmények felidézésében. Igyekeznek minden érzékszervet bevonni a program alatt az emlékek felidézésébe.

A cikkhez az anyagot a SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogján (www.blog.skanzen.hu) megjelent, Bokonics-Kramlik Márta által írt bejegyzésből gyűjtöttük.

Kiemelt kép: Fortepan, képszám: 198190, adományozó: Szalay Zoltán