Zöld terápia.

Egészen új a helyzet, amivel meg kell birkóznunk: világszerte milliárdok szorultak be az otthonaikba a járvány idején. Az idősek esetében különösen veszélyes a fertőzés, ezért számukra minden korlátozás betartása létfontosságú.

Akinek viszont kertje van, most kihasználhatja az időt arra, hogy ott javítsa az ellenálló képességét.

Az már 25 éve ismert, hogy az allergiás, asztmás betegségek számának rohamos növekedéséhez hozzájárul az a tény, hogy lassan hipersteril, mesterséges környezetben élünk. A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberi szervezetet nem önálló entitásként kell tekinteni, hanem egy olyan közösség részeként, amely együtt fejlődik a körbevevő és benne élő organizmusokkal.

Már 6,5 cm²-nyi talajban 4 milliárd apró élőlény él, a közeg fonálférgeknek, algáknak, baktériumoknak, gombáknak ad otthont, amelyek életük során megannyi vég- és mellékterméket állítanak elő. Nap mint nap találkozunk ezekkel az élőlényekkel, ott vannak a levegőben, vízben, mindenhol.

A mikroorganizmusok egy része a bélflóránkban is megtalálható, egyesek az emésztésben segítenek, mások viszont az immunrendszerünk önkéntes támogatói.

A 20. században egészen új kihívásokkal kellett szembenézniük: steril kórházak, pasztörizált ételek, klórozott csapvíz, agyonfertőtlenített felületek. Ez a békés együttélés megszűnt hirtelen a munkába, iskolába járás során. Vagyis a ’régi barátság’, támogatás nem tudott tovább fejlődni. Most már nem is az a baj, hogy túl tiszta környezetben élünk, hanem az, hogy elkülönítettük, szeparáltuk magunkat a segítő, hasznos mikroorganizmusoktól.

Az adatok pedig egyre inkább arra utalnak, hogy a talajban rejlő mikroorganizmusokkal való találkozásokból csak profitálhatunk.

Remek hír ez a kertészkedők számára. Amellett, hogy a szabadban a növények közt időt tölteni amúgy is kellemes, még ráadásként az immunrendszerünknek is sokat segíthetünk ezzel.  Az új kutatások szerint – amelyek a gyulladások és egyéb betegségek, például a depresszió közti kapcsolatokat vizsgálták – előfordulhat, hogy egy kis zöldség- vagy gyümölcsgondozás annyi hatással bír, mint egy üveg orvosság.

Nézzük például az egyik legrégebbi „barátunkat, a Mycobacterium vaccae-t. Ez egy közönséges, nem kórokozó baktérium, amit akár a levegőből is belélegezhetünk a szabadban. A kutatók azt találták, hogy azok a daganatos betegek, akik érintkeztek vele, jobb hangulatról, több energiáról és vitalitásról számoltak be. Egerekkel végzett kísérletek során javította a tanulás hatékonyságát és csökkentette a stresszt, az idegességet. Több szerotonin termelésére ösztönözte az agyat, emiatt pedig a hangulat és a memória is javult, fokozódott a boldogság, a vitalitás.

Persze a kertben nem csupán a jótékony organizmusokkal találkozhatunk, már az is nagyon hasznos, ha kidugjuk az orrunkat és D-vitaminnal töltekezünk. Nem véletlenül küzd oly sok ember D-vitamin hiánnyal a városi, fejlett világban. Pedig ez alapvető szükségletünk a védekezőképesség fenntartásához és a hangulatunk fokozásához.

Bizonyos mikroorganizmusok és környezeti faktorok jelenléte olyan információkkal látja el az immunrendszert, ami a működéséhez szükséges, és így megfelelően képes felismerni a veszélyt, miközben figyelmen kívül hagyja az ártalmatlan faktorokat, és aktiválja a szervezet gyulladáscsökkentő válaszait.

Természetesen az alapos és rendszeres kézmosás továbbra is rendkívül lényeges, hiszen nem arról van szó, hogy a közterekről, nyilvános helyekről kell minél több koszt begyűjtenünk!

Irány a kert, gazoljunk, vagy akár ültessünk, hiszen így segíthetünk az immunrendszerünknek. Márpedig most ez a legfontosabb!