Jó szándékkal is sokat árthatunk.

„Ámen”: sokan ennyit kommentelnek egy-egy Facebook poszt alá, amivel – látszólag – semmi rosszat nem tesznek, senkinek sem ártanak. Valóban így van? Ideje a dolgok mélyére ásnunk!

Biztosan mindenki találkozott már olyan képekkel, amelyek ezt hirdették: „Biztos nem kapok egy lájkot sem, mert beteg vagyok!”, „Kíváncsi vagyok, hány lájkot fog gyűjteni szegény!”, „Ugye mi is kapunk lájkot tőled?” és hasonlók. Vagy: „Írd be, hogy ámen, és meggyógyulok!”, „Segíts egy ámennel a gyógyulásban!”, „Könyörgöm, segíts egy megosztással, az életem múlhat rajta!”

Ugyan ki az a szívtelen, aki továbbgörget, aki legalább egy lájkot nem dob, aki legalább egy áment nem ír, ha így segíthet?!

Íme két példa, hogy felismerd, miről is van szó. A képen szereplők képét önkényesen – az engedélyük nélkül – használták fel lájkgyűjtő oldalak:

Legyünk reálisak: még egyetlen beteg sem gyógyult meg a lájkoktól vagy az ámenektől. Még senkinek sem küzdötte le azért a súlyos betegségét, mert 250 ezer lájkot kapott a fényképe. Nem lehet lájkkal, sem ámennel életeket menteni. Sajnos.

Ezzel a cselekedettel legfeljebb csak annyit tudunk mutatni, hogy támogatjuk az illetőt és együttérzünk vele. Ezzel nem is lenne baj, csak sajnos ilyenkor minden jó szándékunk ellenére mást is teszünk: a Facebook spammereinek segítünk (olyan emberek, akik „teleszemetelik” a Facebookot), hogy némi könnyű pénzt szerezzenek.

A helyzet ugyanis az, hogy ezek a manipulatív posztok kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy az emberek lájkolják, osszák és kommenteljék őket. Különböző trükkökkel, technikákkal érik ezt el, sajnálkozásra, az együttérzésre játszva.

Márpedig az ilyen posztok vírusként történő terjedése egy-egy kamuoldal rajongóinak, követőinek számát növeli. Az ilyen kamuoldalak (azaz álhíreket, szenzációt gyártó oldalak, rengeteget találunk a neten, magyar nyelven is) készítői nem tesznek mást, mint sorozatban gyártják (lopják, másolják) az információt más oldalakról és sajátjukként terjesztik.

Ezek az oldalak hozzáférnek az adatainkhoz is, ha lájkoljuk őket: tudják hol élünk, mikor születtünk, ismerik az e-mail címünket, így könnyen visszaélhetnek az információkkal.

Azaz, amikor megosztjuk ezeket a posztokat, vagy bármilyen más aktivitást mutatunk irányukba (lájkoljuk vagy kommenteljük), akkor igen káros tevékenységet folytatunk: terjesztjük az ártó oldalakat, növeljük a népszerűségüket. Azon embereknek vastagítjuk a pénztárcáját, akik esetleg ellopták egy beteg gyerek vagy szenvedő állat fényképét és visszaéltek vele.

Mit tehetsz, ha ilyet látsz?

Jelentsd a bejegyzést a Facebooknak mint álhírt, illetve másold be ennek a cikknek a linkjét a hozzászólásokhoz, hátha sikerült másokat is ráébreszteni az ámenek mögött rejlő szomorú igazságra. Ne legyél áldozat!

Útravalóként érdemes nyomon követni az alábbi honlapokat, melyek friss listákat közölnek a megtévesztésből élő oldalakról: