Nem lehet túladagolni.

A kertészkedés javítja a közérzetünket és hasonlóan pozitív hatással bír, mint a keményebb mozgásformák, például a futás vagy a biciklizés. Az angol Királyi Kertészeti Társaság (RHS) egy frissen megjelent tanulmányban hívja fel minderre a figyelmet. Ez az első alkalom, hogy tesztelték a kertészkedés ’dózisára’ adott választ és az eredmények arra mutatnak rá, hogy minél gyakrabban kertészkedünk, annál több kedvező egészségügyi hatást remélhetünk.

Azok az emberek, akik minden nap kertészkednek, 6,6%-kal jobb közérzetről és 4,2%-kal alacsonyabb stresszszintről számoltak be a teszteken azokhoz képest, akik egyáltalán nem töltenek időt a kerti munkákkal. Már heti 2-3 alkalom is pozitív hatással bír.

A kertészkedés egyenesen akkora eredményt tud elérni, mint a rendszeres futás vagy bicajozás. A kertben a zaklatott agyunk tökéletesen kikapcsol és a körülölelő természetbe feledkezik. Elmozdul a figyelem magunkról és a negatív gondolatainkról. A kertészkedés nagyobb fizikai aktivitással jár, vagyis nem csak az elménknek, de a testünknek is jót tesz.

A kertészkedés olyan, mint az erőfeszítés nélküli tornagyakorlat, nem tűnik kényszernek és megterhelőnek ez a mozgás, ugyanakkor mégis energiával telít. A kertészkedés a legtöbb ember számára örömforrás és élvezet, könnyű rászokni és nem lehet túladagolni.

A kutatások során az Egyesült Királyságban 5766 hobbikertész mellett 249 olyan személyt kérdeztek, akik nem foglalkoztak a zöldben tevékenykedéssel.

Kiderült, hogy 10-ből 6 kertész az öröm és élvezet miatt munkálkodik a kiskertben. Kb. harmaduk a vélt egészségügyi előnyök miatt tevékenykedik, míg ötödük a jó közérzet elérése érdekében. A tesztek során egyértelművé vált, hogy a szabadtéri hobbi javítja a szellemi egészséget csökkenti a depressziót, energiával tölt fel és mérsékli a stresszt is. A hobbikertészek kb. 15%-a arról számolt be, hogy nyugodtnak és relaxáltnak érezte magát a kerti munkákat követően. Nem kérdés, hogy minden nap szükségünk van erre a titkos kertészkedős vitaminra!

A tanulmány a Cities folyóiratban jelent meg. A kutatásokat a Sheffield-i és a Virginiai Egyetemmel együttműködve végezték.