Sokan hallottuk gyerekkorunkban: „Egyél répát, attól jobban fogsz látni!” Volt, aki komolyan vette, volt, aki fintorgott – de a mondat valahonnan nagyon is konkrét helyről ered.
A második világháború idején egy brit plakát azt hirdette: a répa segít a sötétben látni. A háborús elsötétítések idején ez nemcsak egészségügyi tanács volt, hanem propaganda is.
A történet szerint John Cunningham brit vadászpilóta – becenevén „Cat’s Eyes”, azaz Macskaszem – azért volt kiváló éjszakai bevetéseken, mert sok répát evett. A valóság ennél prózaibb: új radartechnológiát használt. A répamítosz azonban megmaradt.
Van benne igazság?
Igen – de nem úgy, ahogy sokan gondolják. A répa béta-karotint tartalmaz, amely narancssárga színét is adja. A szervezetünk ezt A-vitaminná alakítja át. Az A-vitamin kulcsszerepet játszik a retina – a szem ideghártyája – egészséges működésében. A retinában kétféle fényérzékelő sejt található: a csapok és a pálcikák.
A csapok a színes és részletgazdag látásért felelősek, míg a pálcikák a gyenge fényviszonyokhoz és az oldalsó látáshoz alkalmazkodtak. Az A-vitamin különösen a pálcikák működéséhez szükséges, mivel részt vesz a rodopszin nevű fényérzékeny fehérje képzésében. Ha nincs elegendő A-vitamin, romolhat az éjszakai látás – ezt nevezik farkasvakságnak.
De akkor együnk sok répát?
Nem egészen. A fejlett országokban élők többsége normál, kiegyensúlyozott étrend mellett elegendő A-vitaminhoz jut. Ha valakinek nincs vitaminhiánya, a plusz répa nem fog „szuperlátást” adni.
„Az emberek ne gondolják, hogy ha rengeteg répát esznek, jobban fognak látni” – figyelmeztetnek szemész szakemberek. A túlzott béta-karotin-bevitel ráadásul karotinémia nevű, ártalmatlan, de látványos jelenséget okozhat: a bőr sárgás-narancsos árnyalatot vehet fel.
Mi segít még a szemünknek?
Az idősebb korosztály számára különösen fontos kérdés a szem egészsége. Az omega-3 zsírsavak – például a zsíros tengeri halakból – támogathatják a retina működését. A C-vitaminban gazdag gyümölcsök hozzájárulhatnak a szürkehályog kockázatának csökkentéséhez. Az E-vitamin és a diófélék antioxidáns hatásúak.
És ami talán a legegyszerűbb: a dohányzás kerülése és a megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveg viselése.
A legenda, ami túlélte a háborút
A brit propaganda részben azért működött, mert volt benne igazságmag. A-vitamin hiány esetén valóban romlik az éjszakai látás. De a répa nem csodaszer. Nem gyógyítja a rövidlátást, nem fordítja vissza az öregszeműséget, és nem helyettesíti a rendszeres szemészeti vizsgálatot. Viszont része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek, amely hozzájárul a szem egészségéhez. A tanulság egyszerű: a répa jó barát, de nem varázspálca.
Mit mond a szemész 60 felett?
Hatvan év felett a látás természetes változásokon megy keresztül. Az öregszeműség (presbyopia) szinte mindenkinél jelentkezik, és idővel gyakoribbá válhatnak olyan állapotok is, mint a szürkehályog vagy az időskori makuladegeneráció.
A szakemberek szerint ebben az életkorban különösen fontos:
- az évenkénti szemészeti kontroll,
- a vérnyomás és a vércukorszint karbantartása (mivel ezek a retina állapotát is befolyásolják),
- az elegendő omega-3 bevitel,
- a dohányzás kerülése és
- az UV-szűrős napszemüveg viselése.
A száraz szem szintén gyakori panasz idősebb korban. A megfelelő folyadékbevitel, a képernyőhasználat tudatos csökkentése és szükség esetén műkönny alkalmazása sokat segíthet. A kiegyensúlyozott, mediterrán jellegű étrend – zöldségekkel, gyümölcsökkel, hallal, olajos magvakkal – hosszú távon támogatja a szem egészségét.
És ha legközelebb valaki azt mondja, „egyél répát, jobban fogsz látni”, mosolyogva válaszolhatjuk: „Rendben – de a szemüvegem azért marad.”
