Erdélytől Burgenlandig.

Éppen 100 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként. A háborúban vesztes félként szereplő Magyarország és a győztesként fellépő Antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés új határokat jelölt ki Magyarország számára. A szerződés értelmében Magyarország területe 325 411 km²-ről 92 952 km²-re csökkent, ezzel elveszítve a területek 67%-át. A veszteség máig fájó pont, melynek feldolgozását nehezítik az egymásnak ellentmondó írások, megközelítések, az időről-időre fellángoló ellenségeskedések.

Az elcsatolt területek közül Erdély, Máramaros, a Partium és Kelet-Bánság Romániához került. Erdély csodálatos tájait senkinek sem kell bemutatni: minden évben rengetegen keresik fel a Hargitát, a parajdi sóbányát, a Gyilkos-tavat, Segesvár történelmi városközpontját.

A Felvidéket, Kárpátalját és a Csallóközt Csehszlovákia kapta. A felvidéki városkák ma is őrzik az idő nyomát: Kassa, Lőcse vagy Pozsony utcáin sétálva régmúlt korokban érezhetjük magunkat.

Drávaköz, Bácska, Nyugat-Bánság és a Vendvidék nagyobb része (ma Muravidékként ismerjük), valamint a Muraköz a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területét növelte. A Vendvidék egészen különleges hangulatú falvai (pl. Felsőszölnök, Kétvölgy) ma a szlovén-magyar békés együttélés szép példái.

Az Őrvidék (Burgenland) Ausztria része lett. A muskátlikkal tarkított, gondozott porták névtábláit elolvasva gyorsan következtethetünk az ott élők származására.

Szepes és Árva vármegye egyes települései Lengyelországhoz kerültek. A Magas-Tátra napjainkban is nagyon kedvelt kirándulóhely.

Horvát-Szlavónország ugyancsak a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez kapcsolódott. Zágrábban járva ma is megtalálhatjuk a magyar történelmi emlékeket.

Fiume függetlenként került ki a területből. Fiume, azaz Rijeka a tengerpart kapuja, a magyar nyaralók egyik első számú célpontja.