Őszintén, mélyen, tiszteletkörök nélkül.
Nem a felületes dolgokról, nem az időjárásról, nem csak a problémákról (de akár azokról is), hanem mélyről jövő gondolatokról, érzésekről. Van valaki, akinek biztonsággal megnyílhatsz? Aki figyel rád? Aki meghallgat? Aki megért? Aki támogat?
Ha a válasz igen, az nagyon jól jel, ugyanis egyre többen szenvednek az őszinte, intim kapcsolatok hiányától. Az internet hiába nyitotta ki a világot, a szíveket inkább bezárta. Vannak még önfeledt, személyes csacsogások? Kendőzetlen, álarcok nélküli diskurzusok, ahol nem kell semmit takargatnunk? Ahol nem kell disztingválni? Ahol a másik beszél velünk, nem kibeszél?
Bár sokan alábecsülik a szoros, mély, őszinte kapcsolatok fontosságát, de a mentális egészségünk szempontjából rettentő fontos. Az ember társas lény, amihez kevés, ha csak körbeveszik mások. A magány nem a társaság hiánya, hanem a megértésé, támogató szereteté, amiben önmagunkat felvállalva, biztonságban fürdőzhetünk.
Hányan élnek úgy nap, mint nap, hogy nem mondják ki, mert nincs kinek, vagy, mert, aki van, azt nem akarják terhelni az illetőt. Ott van két ember, akik meg is oszthatnák a csomagjaik súlyát, de nem teszik, hogy ne zavarják a másikat. De akkor hova lesznek a kimondatlan szavak?
Ott maradnak a lélek mélyén száműzve, ahol csak gyűlnek, mígnem egy napon különböző egészségügyi, vagy más probléma formájában kikívánkoznak. Érdemes ezt megelőzni és keresni valakit, aki partner ebben, mert, ha sokan nem is értik egymást, mindenkinek van egy (vagy több) valaki, akinél a titkok is biztonságban vannak…
