Május elején már javában tavasz van – a virágok pompáznak, a veteményes zöldell, a fák lombot bontanak. Mégis, ilyenkor évről évre újra halljuk: „Vigyázz, jönnek a fagyosszentek!” De kik is azok a fagyosszentek, és miért tartanak tőlük ennyire a kertészek?

Jönnek a fagyos lovagok: Pongrác, Szervác és Bonifác

A fagyosszentek három napját május 12–14. között tartjuk, név szerint Pongrác, Szervác és Bonifác ünnepén. A népi megfigyelések szerint ezekben a napokban gyakran érkezik hirtelen lehűlés, és akár talajmenti fagyok is előfordulhatnak – még akkor is, ha előtte már kellemes, nyárias idő volt. Nem véletlen, hogy a magyar népi időjóslás külön figyelmet szentelt ennek az időszaknak.

De kik voltak ezek a szentek?

  • Szent Pongrác (†304) római ifjú vértanú volt, aki 14 évesen szenvedett mártírhalált Diocletianus császár keresztényüldözései idején.
  • Szent Szervác a 4. században élt és Maastricht püspöke volt, aki a hagyomány szerint védelmezte a várost a hunok támadásától.
  • Szent Bonifác (†306) egy római keresztény rabszolga volt, aki később hitvallóként és vértanúként halt meg Kis-Ázsiában.

A sort május 15-én Orbán napja zárja, aki viszont már enyhülést és melegebb időt hoz – legalábbis a hagyomány szerint. Szent Orbán a szőlőművesek és borászok védőszentje is egyben.

Mi áll a hirtelen lehűlés hátterében?

A fagyosszentek jelenségét a meteorológia is ismeri: a tavasz folyamán az északi sarkvidéki levegőáramlatok még képesek betörni a kontinens belseje felé. Ha az égbolt derült, és a levegő páratartalma alacsony, éjszakánként a hőmérséklet gyorsan visszaeshet. A legveszélyeztetettebbek a korán kihajtott palánták, virágzó gyümölcsfák és a melegkedvelő zöldségek, például a paradicsom vagy a paprika.

amit tudni erdemes a fagyosszentek idoszakarol 1
Amit tudni érdemes a fagyosszentek időszakáról

Tűz, füst és boros hordók: népi szokások a fagyosszentek idején

A magyar paraszti kultúra számos mondást és szokást őriz e napokkal kapcsolatban.

  • „Pongrác, Szervác, Bonifác, mind fagyos szentek, / Hozzák a hideget, elviszik a meleget.” – tartja a közismert rigmus.
  • A régiek ilyenkor nem ültettek ki semmit a kertbe, ami fagyérzékeny. Csak Orbán napja után kezdték el a kiültetést.
  • Némely vidéken tüzet gyújtottak a veteményes szélén, hogy a füst megvédje a palántákat a fagytól.
  • A borászok Orbán napját kiemelten ünnepelték, hiszen Szent Orbán a szőlőművesek védőszentje is – ha szép volt az idő, jó bortermést reméltek.

Hogyan védhetjük meg a kertet?

Bár a klímaváltozás miatt kissé eltolódhatnak az időjárási minták, a fagyosszentek időszaka ma is meglepetéseket tartogathat. Érdemes tehát:

  • várni a fagyérzékeny növények kiültetésével május közepéig,
  • figyelni az időjárás-előrejelzést,
  • szükség esetén letakarni az érzékeny palántákat éjszakára.

Örökölt tudás, mai tapasztalat

A fagyosszentek nem csupán időjárási jelenséget, hanem élő hagyományt is jelentenek. Emlékeztetnek arra, milyen bölcs volt az a tudás, amely generációkon át segítette a gazdálkodókat – és arra is, hogy a természet ciklusait ma is érdemes figyelembe venni.