Termés nélkül.

A Lomatia tasmanica egy próteaféle, amit leggyakrabban ‘King magyaljaként’ emlegetnek. Noha a különleges növénynek vannak virágai, sem gyümölcsöt, sem termést nem hoz. Úgy szaporodik, hogy egy hajtást elejt, ami aztán legyökerezik és új növénnyé fejlődik.

Ezért nem meglepő módon a faj összes egyede, azaz kb. 300 növény egy szűk, kb. 1 km hosszú szakaszon él. Mivel a terjedése vegetatív úton történik, ennek az állománynak minden egyede genetikailag azonos, valójában klónok. A növény már legalább 43 600 éve klónozza magát, de az is lehet, hogy már 135 ezer éve tart a folyamat.

Vagyis a Lomatia tasmanica az egyik legöregebb élő növényi klón.

A növényt 1934-ben fedezte fel egy ausztrál bányász, Charles Denison King, miközben Tasmánia délnyugati részén, egy hegy lábánál ónkitermelést folytatott. Mivel King maga is természettudós volt, felismerte, hogy a növény a Lomatia nemzetségbe tartozik. Abban azonban nem volt biztos, hogy egy új fajt lát-e és természetesen azt sem tudhatta, hogy milyen idős példányhoz van szerencséje.

1965-ben King még egy állományt felfedezett kb. 5 km-re az előzőtől. Az eredeti növénycsoport azonban sajnálatos módon elpusztult. Ezidőtájt a férfi hajtásokat küldött Winifred Curtis botanikusnak, a Tasmániai Egyetemre, hogy a beazonosításban kérje segítségét. Curtis vette észre, hogy egy új fajról van szó, amelye a Lomatia tasmanica nevet kapta, azonban sokkal inkább ‘King magyaljaként’ szokták emlegetni, a felfedezője után.

A növény növekedése feltűnően lassú. Egy 240 évesként meghatározott szárdarab esetében kiderült, hogy mindössze 0,26 mm-t nőtt évente.

Ilyen tempó mellett védett helyen akár több ezer évig is fennmaradhat a növény. És valóban: a levéltöredék fosszíliák szénizotópos analízise során kiderült, hogy az említett állomány legalább 43 600 éves, vagyis ennyi idő óta klónozza magát a növény, noha az egyes egyedek kora csupán 300 évre tehető.

Lomatia tasmanica

Lomatia tasmanica kritikusan veszélyeztetett. Mindössze egy növénycsoport ismert, ami egy kisebb területen szóródik szét. Ez a terület a tűzvészeknek és más természeti katasztrófáknak erősen kitett, ezért az 1990-es évektől kezdve Tasmánia erőfeszítéseket tesz azért, hogy más állományokat is létrehozzon, kontrollált körülmények között. Azonban a növény termesztésére irányuló kísérletek eddig kudarcot vallottak. A Lomatia nem tűri a gyökerének zavarását, ezért minden egyes átültetésnél elpusztul a növény. Most azzal próbálkoznak, hogy rokonfajok gyökéralanyára oltanak.

Kiemelt kép: Natalie Tapson/Flickr