Hulladékból alakok.
Évekig tartó munkát és nem kevés pénzt igényelt az a kert, amely ma már India egyik turistalátványosságának számít. Csandígarh városában valósult meg egy kreatív elme álma: nehéz elhinni, hogy itt mindent egy kormányhivatalnok, Nek Chand hozott létre 50 évnyi elképesztő munkával.
Nek Chand útellenőr volt 1957-ben, abban az esztendőben, amikor nekilátott a nagyvolumenű elképzelését megvalósítani. A titkos szoborprojektjét a szeméttelepen kezdte, rendszeresen elbiciklizett a városi és ipari hulladékok lerakójaként használt szurdokhoz. Órákat töltött a válogatással: széttört cserepeket, csorba kerámiákat, üvegeket, autó alkatrészeket, lámpadarabokat szedegetett össze. Ezeket aztán egy közeli raktárba vitte és hihetetlen szobrokat készített belőlük.
Nek Chand éjjelente dolgozott, mert attól félt, hogy rajtakapják. 18 éven keresztül titokban tartotta a hely létezését. Mire felfedezték azt, már 4 hektáros komplexummá nőtte ki magát, összefüggő kertekkel, amelyek mindegyikében több száz cseréppel díszített betonszobor volt: táncosok, zenészek állatok. Különleges stílusban készültek a művek, csemperuhás alakok sorakoznak, nők dolgoznak, állatok bújnak meg a kertekben.
A Sziklakert mindenkit lenyűgöz. Manapság 12 hektáron szobrok ezreit találjuk, mindegyik szemétből, hulladékból készült.
A felfedezés után a hatóságok le akarták rombolni a parkot, mert a férfi nem rendelkezett engedéllyel, de a nyilvánosság hatására végül megmenekült a terület. 1976-ban hivatalosan is felavatták, Nek fizetést kapott és 50 segédet, akikkel tovább folytathatta a projektet. Később munkája elismeréseként megkapta India negyedik legmagasabb, civileknek adható kitüntetését. 1983-ban a Sziklakert bélyegre is felkerült.
