Nem dicsérnek annyit, pedig fontos lenne tudnotok, hogy szükség van rátok!

Azt halljátok, hogy harcoljatok az öregedés ellen, tegyetek meg mindent, hogy eltüntessétek az ősz tincseiteket és a ráncokat, de nem kell! Gyönyörű az ősz haj és a ráncok mutatják, hogy mennyit nevetettek és sírtatok már. Minden barázda tapasztalat, minden heg egy győzelem emléke. Elég, ha adtok magatokra és méltósággal viselitek a korotokat, egy önmagával békében élő nő csodaszép!

Ti már értitek azt, amit a fiatalok még nem. Már megéltétek, már megtapasztaltátok, már megtanultátok. A tanácsaitok megszívlelendőek, még, ha olykor süket fülekre is találnak. Az érettség, a talpraesettség, a műveltség csodálatos!

Ti tartjátok fent a tűzhely melegét. Nem csak azért, mert a főztötökben benne van a tudás és a szeretet, hanem, mert érzitek, hogy mire van szüksége a másiknak. Néha morcosan, néha kacagva, de odafigyeltek, hogy a másiknak is jó legyen. Ha ti csomagoltok ebédet, az sokkal több, mint étel. Egy csipet gondoskodás, egy csipet feltétel nélküli szeretet,  és finom falatok.

Ti tudjátok, hogy milyen fontos a türelem, a gyengédség, a megbocsájtás. Ezek nélkül a világ egy borzalmasan rideg hely lenne! Ti tudjátok, hogy a család és az egészség, sokkal fontosabb, mint egy szép arc vagy egy csinos autó. Ti tudjátok, hogy sokszor csak meghallgatni is elég és mennyit számít egy őszinte ölelés.

Reméljük tudtok még szívből mosolyogni, őszintén örülni, és sosem felejtitek el, hogy mennyire szükség van rátok!