100 évnyi bölcsesség.

Nem sokkal a 101. születésnapja előtt, 2020. június 21-én ment el csendben Bálint György, vagy ahogyan az egész ország ismerte: Bálint gazda. Szellemi öröksége, 100 év tapasztalata és bölcsessége azonban tovább él.

Tanításai – köztük az alábbiak is – velünk maradnak:

1. Nem biztos, hogy a vérségi kötelék a legerősebb

Bálint gazda csak élete vége felé fedte fel titkát, miszerint az apja nem a vér szerinti apja volt. Ezt ő maga is csak felnőtt fejjel tudta meg, amikor a háborús időszakban az édesanyja bevallotta neki, hogy valójában egy huszártiszt volt az apa. Bálint gazda rajongásig szerette az őt apjaként felnevelő Braun Izsót: „… kevés gyereknek volt olyan jó apja, mint nekem. Mind a mai napig őt érzem édesapámnak, és nem tartom nevelőapámnak.” Az édesapa volt az is, aki a gazdálkodás alapjaira megtanította a fiút, aki kivitte őt a határba, aki a növények szeretetét elültette benne.

2. Minden helyzetből talpra kell állni és újra kell kezdeni

Bálint György zsidó származása miatt átélte a holokauszt borzalmait: szinte a teljes családját elveszítette a II. világháborúban. Ő maga csontsoványan, 42 kilósan tért haza a munkaszolgálatból és a koncentrációs táborból. A családi birtok megmaradt részén mégis talpra tudott állni, elkezdett gazdálkodni. Nem sokkal később azonban a kommunista rezsimben osztályidegennek bélyegezték, földjeit elvették, több munkahelyről távozni kényszerült. A nehézségek meg nem törték, csupán megedzették.

3. A kétkezi munka nemesít

Újrakezdeni nem volt egyszerű, de Bálint György akkor sem ijedt meg, amikor kétkezi munkát kellett végeznie. Előfordult, hogy kerteket ápolt, metszést vállalt, ásott reggeltől estig, amikor más munkát nem kaphatott, és el kellett tartania a családját. Jó érzéssel gondolt vissza életének erre az időszakára.

4. Könnyen lehet, hogy 50 felett még nagy dobást tartogat az élet

1981-ben már 62 éves volt, amikor az Ablak című televíziós műsorban megkezdte ismeretterjesztő munkásságát. Bőven túl volt már a nyugdíjkorhatáron, amikor az egész ország megismerte, megszerette, a tanácsait leste a minden héten jelentkező rovatában. Népszerűségének egyik titka az volt, hogy úgy tanított, szavait mindenki könnyen értette, mondandóját követni tudta.

5. A jövő kulcsa a gyerekek kezében van

Fát ültetett óvodásokkal, tankertet avatott, gyerekeknek mesélt a növényekről: Bálint gazdát gyakran láthattuk a legkisebbek körében. Pontosan tudta, hogy a gyerekeké a jövő, őket kell megtanítanunk a Föld, a növények, az állatok, az élőlények szeretetére. Örömmel tett eleget minden felkérésnek, amely óvodából, iskolából érkezett.

6. Haladni kell a korral, a digitálissal is

Közel félmillió követő a közösségi oldalakon: Bálint gazda (unokája segítségével) a digitális kihívásokkal is megbirkózott. Cikkeinek gépelésében és közzétételében, oldalainak kezelésében mindig volt kire számítania; nem telt el nap úgy, hogy ne dolgozott volna – nem csak a kertben, de az íróasztalánál is. Pedig 75 is elmúlt, amikor az első számítógépét birtokba vette.

7. Egy vérbeli kertész sosem megy nyugdíjba

Ha valakinek, neki elhittük, hogy a kertészkedés a hosszú élet titka! Túl a 90-en is a metszésről mesélt, oktató felvételeket készített, a magaságyásával büszkélkedett, a virágai között anekdotázott.

8. A hűség mindenekelőtt

Évtizedek a televízióban, a magazinoknál, szakfolyóiratoknál: Bálint gazda nem az a típus volt, ki évente váltogatta volna a munkahelyeit. Kitartása, hűsége unikumnak számít a mai rohanó, gyorsan változó világban. Ahogyan ő fogalmazott: „Egész életemet a hűség jellemezte, hűség a hazához, a termőföldhöz.”

Az idézetek Bálint György – Bánó András: Bálint gazda. A százéves kertész c. könyvéből valók.