Szinte teljesen elpusztítottuk őket.
Semmi sem hasonlítható a tengerparti mamutfenyőhöz. Ez a fafaj (Sequoia sempervirens) adja a világ legmagasabb fáit, egy-egy példány akár a 115 méteres magasságot is elérheti. Törzsének átmérője 7,5 méter is lehet, a fák akár 2000 évig is élhetnek. A ma élő óriások némelyike már a Római Birodalom idején is létezett.
A 19. század közepe előtt a mamutfenyő Kaliforniában és Oregonban hatalmas területeket foglalt el a partok mentén. Azonban az aranylázzal együtt a fakivágás is óriási méreteket kezdett önteni, a kalandorok házai, a vasutak, hidak építőanyagává vált ellenálló fája. Napjainkra már csak az eredeti mamutfenyő-erdőségek 5%-a maradt fenn a több száz kilométeres tengerparti sávban. A globális felmelegedéssel a jövőjük sem tűnik túl reményteljesnek, mivel a tengerparti mamutfenyők speciális körülményeket igényelnek. Míg az állatok északabbra vándorolhatnak, hogy elkerüljék a meleget, a fák ilyen fajta helyváltoztatásra maguktól nem képesek.
A michigani David Milarch azon dolgozik, hogy mégis legyen lehetőségük a túlélésre.
Az erdészeti csemetegondozóként dolgozó Milarch 1991-ben kis híján meghalt. Veseelégtelenség következtében élt át halálközeli élményt, újraélesztést hajtottak rajta végre. Egy ilyen tapasztalat a legtöbb embert arra ösztönöz, hogy átértékelje és akár gyökeresen megváltoztassa az életét, és ez David esetében sem volt másként. Ezután határozta el ugyanis, hogy életét a mamutfenyők megmentésének szenteli. Segít az átköltöztetésükben, azaz abban, hogy a régiek mellett új területeket foglalhassanak el.
Davidet nagy szomorúság tölti el amiatt, hogy a fák 95%-át már elvesztettük, de a maradéknak igyekszik esélyt adni a túlélésre. A célja nem kevesebb, mint hogy visszatelepítsen „minden egyes fát, amelyet kivágtunk és elpusztítottunk”.
Ezt úgy kívánja elérni, hogy klónozás útján mamutfenyőt-csemetéket állít elő és azokra a területekre ülteti azokat, ahonnan az ember tevékenysége miatt egyszer már eltűntek. Ezzel nem csak a fák egyedszáma nő, de a tudatos helyválasztásnak köszönhetősen azok nagyobb eséllyel élhetnek majd hosszú életet.
A férfi egyszerre menti a fákat és persze a Földet, hiszen a mamutfenyők tudvalevőleg a legjobb szén-dioxid megkötő képességű fák közé tartoznak.
David hihetetlen erőfeszítéseit ebben a gyönyörű kisfilmben is megcsodálhatjuk (angolul tudók előnyben!).
Képek: www.ancienttreearchive.org
